Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
255 árak megugrásában is jele ntkeznek. A növekedési ütem a kapacitáskorlátok és a külső, visszafogottabbá váló kereslet miatt azonban várhatóan mérséklődni fog, és erre is föl kell készülni. A költségvetés első negyedévi adatai szerint a megelőző két év trendjét megtörve az államházta rtás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya alig 150 milliárd forint, az elmúlt évek azonos időszakaihoz és az éves előirányzathoz mérten is számottevően alacsonyabb. E kedvező eredményben meghatározó szerepe van egyrészt az adócsökkentések mellett meg valósuló költségvetési többletbevételeknek, másrészt a kiadások mérséklődésének. Az első negyedévben csaknem 15 százalékkal több bevétel érkezett, mint a megelőző év azonos időszakában. Lényegesen magasabb összegben teljesültek az uniós bevételek is. A kia dás pedig 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző év időszakához képest. Ez döntő részben az uniós kiadások mérséklődésével függ össze. Magasabban teljesültek viszont a költségvetési szervek, valamint a nyugellátások kiadásai. Kedvező, hogy az első negyedév ben a teljes államháztartás eredményszemléletű egyenlege többletet mutatott. Én még nem emlékszem ilyenre. A tanács szerint így a 2019. évi 1,8 százalékos, európai uniós módszertan szerint számított hiánycél várhatóan tartható, amely garantálja az államadó sságráta további csökkenését is. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Rátérve a 2020. évi költségvetésre részletesebben is, nincs a tanács által látott tervezet és a kormányzat által benyújtott törvényjavaslat között alapvető különbség. A törvényjavaslatba n érvényesítették - a tanács felhívását is figyelembe véve - a tervezet véleményezése közben a pénzügyi kormányzat részéről bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv bevételeket és kiadásokat érintő nullszaldós kihatását. Így véleményünk az önök előtt lévő, tá rgyalásra váró törvényjavaslatra is érvényes. A Költségvetési Tanács a 2020as költségvetés megalapozottságának értékelésekor harmadrészt vizsgálta a makrogazdasági pálya elemeit. A tanács értékelése szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülé kenysége csökkent. A költségvetés ismét dinamikus, 4 százalékos bővülésre épít. Ehhez azonban szükség van a növekedés forrásainak, mindenekelőtt a háztartások fogyasztási volumenének emelkedésére. Az erőteljes munkaerőkereslet és foglalkoztatást elősegítő kormányzati intézkedések eredményeként a versenyszférában tovább nő a foglalkoztatottak száma, míg a közszférában változatlan marad. A munkanélküliek száma még kevesebb lesz. A makrogazdasági pályára építve dinamikus lesz a bérnövekedés, a bruttó és nettó átlagkereset tovább emelkedik, egyformán 8,3 százalékkal. A fogyasztás további élénküléséhez 2,8 százalékos inflációt vettek figyelembe. A költségvetés a bruttó állóeszközfelhalmozás volumenének emelkedésére is épít. Ez a megkezdett és folytatódó, a haza i és uniós forrásokból történő fejlesztések következtében jóval 25 százalék felett képes megtartani a beruházási rátát. A tanács ugyanakkor látja annak jeleit, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb növekedési, bővülési periódus következhet be a világgazda ságban. Magas a kockázata annak, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban is jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét, lehetőségeit. Ennek kivédése, a negatív következmények csökkentése érdekében további versenyképességet, termelékenységet, haté konyságot javító intézkedések szükségessége merül föl. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2020. évre tervezett bevételeken belül az adóbevételeket a tanács megítélése szerint három alapfolyamat határozza meg. Egyrészt a 2010 után végrehajtott adóreform, ami a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás ösztönzése érdekében áthelyezte az adórendszer súlypontját a fogyasztást terhelő adók irányába. Másrészt a több éve tartó gazdasági konjunktúra és azon belül különösen a lakossági jövedelmek és a fogyasztás emel kedése. Ezek számottevően több bevételt eredményeztek. Harmadrészt a ténylegesen beszedett adók arányát az adókulcsok csökkentése mellett és ellenére jelentősen javították az ilyen irányú célzott intézkedések, mint a pénztárgépek bekötése az adóhivatalba, az EKÁERrendszer alkalmazása a közúti áruszállítás ellenőrzésére, majd az online számlázás bevezetése, továbbá az adminisztrációs
