Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
251 E többletforrás növeli az adósságszolgálatt al kapcsolatos kiadásokat, azonban azon háztartások körét is ösztönzi, amelyek eddig nem gondolhattak megtakarításra a rendelkezésre álló jövedelmük növekedése mellett. (9.10) A költségvetési egyensúly érdekében tett lépések mellett az is fontos, hogy a fenntartható gazdasági növekedés érdekében is hatékony lépések szülessenek. A megkezdett fejlesztések folytatása mellett legalább ennyire hangsúlyos a kormányzati intézkedések gazdasági ciklushoz való igazítása, a lassabb növekedéssel rendelkező időszakra való felkészülés. A jövőbeli beruházási projekteket a központi költségvetés akkor képes fenntartható módon megvalósítani, ha - az elmúlt években megkezdett költségvetésihiánycsökkentő célkitűzéseket megvalósítva - a „megtakarító állam” koncepció szerint m űködik és gazdálkodik. Mindez azt jelenti, hogy az állam a keletkező bevételi többletet a hosszú távú költségvetéspolitikai célok alapján használja fel - elsőként tartalékot képezve, majd ezt követően a környezeti jellemzőknek megfelelően használja fel a forrásokat. Ennek a közgazdasági alapja az, hogy a magasabb gazdasági növekedés időszakában a gazdasági folyamatok további ösztönzése nem további növekedést, hanem egyensúlytalansági problémákat okoz vagy okozhat. A beruházások esetében mindez egyaránt kif ejezi, hogy az aktív állam erőteljes beruházási tevékenysége - főképp a gazdasági növekedés lassulása esetén - fenntartható növekedést ösztönző eszköz is. A gazdasági növekedés intenzívebb szakaszában, mint amilyen az aktuális időszak, jellemzően a jövőbel i beruházási programok előkészítése és megtervezése, valamint az ehhez kapcsolódó finanszírozási módszertan kialakítása jelent feladatot. Ezért is fontos, hogy úgynevezett beruházáselőkészítő alap áll rendelkezésre a következő időszak költségvetésében is. Az előkészítési és tervezési feladatok általában - különösen az összetett programok, valamint a gazdaságfejlesztési beruházások esetében - hosszú időt igényelnek. A finanszírozási források megteremtése szempontjából kedvező alapot jelent az uniós támogatá sok megelőlegezésének a csökkenése és a fejlesztési programok előkészítése. Ebbe a körbe tartozik például az is, ha az adott beruházási projekt előkészítésének felelőse valamely állami tulajdonú gazdasági szervezet, és az elegendő nagyságú tőkeállománnyal rendelkezik a beruházás megvalósításához. 2020ban - a programozási ciklus zárásához közeledve - az uniós támogatások kapcsán a monitoringtevékenység kerül majd előtérbe. Ezáltal biztosítható, hogy a megkezdett fejlesztési programok a támogatá si szerződések szerinti tartalommal valósuljanak meg. Ezen funkció előtérbe helyezését indokolja az is, hogy az uniós programok esetében 2018ban is többségben voltak az előleg típusú kifizetések, ami egyébként egyféle előrehozott tartalékolást is jelentet t. Az uniós támogatások a központi költségvetés likviditási helyzetére is jelentős hatást gyakorolnak. A tervezett bevételek teljesítése kedvezően érinti a pénzforgalmi hiány alakulását. Emellett a programozási ciklus utolsó éve ráirányítja a figyelmet arr a is, hogy a tervezett uniós kiadások folyamatos csökkenése és ezzel párhuzamosan a korábbi években megelőlegezett kiadások megtérülése a központi költségvetés számára egyfajta speciális tartalékot jelent. E tartalék tudatos felhasználása alapvető fontossá gú a központi költségvetés likviditása, valamint a későbbi évek gazdasági növekedésének támogatása szempontjából. Ebből a szempontból a későbbiekben az Európai Bizottság által megtérített uniós támogatásokhoz kapcsolódó kiadások különböző költségvetéspoli tikai célokat szolgálhatnak egy, a jelenleginél kisebb gazdasági növekedéssel jellemezhető időszakban, tehát mindenféleképpen egy szélesedő mozgásteret biztosít a költségvetésnek a jövőbeli kihívások kezelésére. Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A költsé gvetési tervezéssel összefüggésben, valamint az egészséges gazdasági szerkezettel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet még egy nemzetgazdasági szempontból meghatározó összefüggésre, ami alapvetően három tényezőből, vagyis a három jövedelemtulajdonos ból tevődik össze.
