Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke:
250 Ennek egyik eszköze egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények, például a pénzpiaci negatív hatások kezelését, valamint kivédését teszi lehetővé. Lényegében e technika alkalmazása a költ ségvetési gazdálkodás rugalmasságát képes javítani. A központi költségvetés szintjén alkalmazott tartalékolási és likviditáskezelési eszközök az egyes fejezetek szintjén, valamint a költségvetési szervek esetében is relevánsak. Ezen eszközök közé tartozik többek között az egyes területeken felhalmozódott, kifizetendő számlatartozás központi kezelése, valamint idesorolható talán a bértömeggazdálkodás alkalmazása is. Az államháztartás több területén fordul elő, hogy valamely intézményi körnél a likvid forrás ok értéke kritikus szintre csökken. A fizetési problémák gazdasági szereplő tudomására jutása jellemzően a felmerülő kiadások növekedését eredményezi a késedelmi kamat felszámolása vagy az egyéb jogi eljárások finanszírozása miatt. Azon esetekben, amikor a z adott intézmény vagy intézményi kör nem képes a saját költségvetésének keretei között megoldani a likviditási problémát, rontva egyébként ezzel az állam fizetőképességének a megítélését az üzleti körökben, célszerű az ilyen esetek megoldását garantáló kö zponti likviditáskezelési alap alkalmazása. Ezen likviditáskezelési alap létrehozásának szabályait úgy kellene kialakítani, hogy a költségvetési intézmények ne pluszforrásként tekintsenek a finanszírozási lehetőségre, hanem kialakítsák és alkalmazzák a gaz dálkodásuk egyensúlyát támogató módszereket és eszközöket. A bértömeggazdálkodás jelentőségét mutatja, hogy 2020ban a törvényjavaslat alapján az államháztartás működési kiadásainak mintegy 23,4 százalékát, vagyis több mint 4100 milliárd forintot tesznek ki a személyi jellegű juttatások. A bértömeggazdálkodás lényege, hogy felmérésre kerül az adott intézmény által ellátott feladatok köre és az ebből származó bérköltség nagysága. Az adott intézménynek a gazdálkodása során e keretet szükséges betartania, to vábbá, ha a feladatait e kereten belül el tudja látni, akkor a megtakarítás egy részét felhasználhatja egyéb, például felújítási, saját karbantartási igények megvalósítása érdekében. E módszer a költségvetési szerv vezetője részéről a jelenleginél széleseb b körű menedzseri feladatok ellátását igényli, ugyanakkor a bérköltségek területén megtakarítások érhetők el a bértömeggazdálkodás mint speciális intézményi motivációs rendszer alkalmazása által. Tisztelt Ház! Nemcsak a bevételek, hanem a kiadások esetébe n is szükséges a változásokhoz igazodni. A módosult gazdasági és társadalmi környezet miatt indokolt az eddig alkalmazott költségvetési eszközök alkalmazását, illetve azok tartalmát átfogóan átgondolni. Mindenekelőtt a rendelkezésre álló erőforrásokat kell hatékonyan felhasználni, bár a szabályossági feltételek kialakítása ma még sokaknak gondot okoz. De idetartoznak például a munkanélküliség kezelését szolgáló eszközök. A néhány évvel ezelőtti kínálatorientált munkaerőpiac jellemzően keresletorientálttá vá lt. Ebből következően az álláskereséssel és a munkahelyteremtéssel kapcsolatos támogatásoknál a hátrányos térségeket és a hátrányos társadalmi csoportokat célszerű előtérbe helyezni. Azt is látni kell, hogy a központi költségvetés szempontjából kiemelt jöv őbeli változást jelent az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások nominális értékének növekedése a piaci hozamok emelkedése miatt. Az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások és bevételek tervezése a központi költségvetés likviditásának biztosítása szempo ntjából is fontos tényezőt jelent. Az adósság tervezett lefutása és az ehhez kapcsolódó finanszírozási terv alapján nagyságrendileg mintegy 14001600 milliárd forint szükséges az elegendő nagyságú likviditás biztosításához. E likvid források gyűjtése a bru ttó külső adósságmutató további csökkentésének fenntartása és a devizakockázat növekedésének elkerülése érdekében lakossági megtakarításokból lehetséges, kedvező kamatozású állampapírkonstrukciók alkalmazásával.
