Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ált... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
222 körben előkerül az a képzeletbeli bunkósbot, mindenki szétveri a másik fejét vele, különböző minősítésekkel tarkítva, aztán eltolódik az egész történet. Folytatódik most az általános vita, és elmondhatjuk, hogy igen szerény érdeklődés mellett. Lehet, hogy mi most szakmázni fogunk, de pont az az egészséges elegy, ami a szakmai és politikai közmegegyezés felé elmozdulna Magyarország polgárainak érdekében, elmaradni látszik. Viszont, ha már ily en fékezett habzású ez a vita, én kihasználnám azt, hogy megfogjam azokat a pontokat, amiben talán egyértünk, és igyekezzek kijavítani olyanokat, amelyek nem feltétlenül találkoznak a valósággal véleményem szerint. Majd a történelem és az ezen vitát legalá bb a jegyzőkönyv szintjén követők el fogják dönteni, hogy kinek van igaza. Azt látom az előttünk fekvő adócsomagban, hogy bizony vannak támogatható elemei, bizony a csökkentéseket kivétel nélkül támogatni tudom, ugyanakkor - és ezt Szatmáry alelnök úr figy elmébe is ajánlom - a csökkentések támogatása mellett meg kell tudnunk fogalmaznunk azt, hogy mondjuk, egy szochocsökkentésből következően az állami adóbevételek elmaradása eredményeképpen hogyan tudjuk fenntarthatóbbá varázsolni vagy tenni azokat a rendsz ereket, amelyekről az önök jó ismerősei által irányított MNB is megmondta még a 2010 és ’14 közötti ciklusban, hogy összeomlásuk akár már a 2020as évek elejére várható. Tehát nekünk itt nemzetstratégiai válaszokat is kell adnunk, ha olyan felvetéseket fog anatosítunk, amelyek helyesen adócsökkentés irányába mutatnak. Hozzáteszem, arra is szívesen látnék garanciákat, hogy a munkaadói oldal teherkönnyítései valamilyen útonmódon a bérnövekményben fejeződjenek ki, legalábbis nagyrészt. Ugyanakkor nem látom eze ket a garanciákat. Ha valaki vállalkozóbarát gondolkodást igyekszik letenni az asztalra, akkor az én magam vagyok, de el kell hogy mondjam, hogy a magyar mikro, kis- és közepes vállalkozói szférát érintő könnyítéseket sem találom meg olyan tömegben, mint szeretném. És ez egy folyamatábra vége, ez onnan indult, hogy a társaságiadó csökkentése tekintetében a magyar mikro, kis- és közepes méretű vállalkozások egy minimális, 1 százaléknyi engedményt, kedvezményt kaptak a korábbi társaságiadószinthez képest, az önök stratégiai partnerei, a multicégek pedig egy terebélyes, nagyon tekintélyes, majdnem adófelezést kaptak, egy Európán belüli multinacionális adóparadicsomi szintet kaptak. És ez a kettősség visszaköszön mindenhol, legyen szó mikro- és kisvállalkozók számára nyitott hitelkeretekről, amelyeket aztán multicégek leányvállalatai és középvállalkozásai visznek el és fölöznek le, vagy bármilyen egyéb kedvezményformáról. Azt látom, hogy fájó módon hiányzik nemcsak az adócsomagból, de a kormány gondolkodásából egy, a lakhatási válságot kezelő program. És ide a CSOK egyáltalán nem elég, hiszen ha valaki végez egy gyors szakmai számítást, azt látja, hogy még a 10 milliós CSOK mellé is, adott esetben van olyan budapesti kerület, ahol még 36 millió forintot kell le tenni egy átlagos méretű lakás megvásárlásához. És bizony nagyon sok, az életét elkezdő fiatal pár ezt még bankhitelből sem tudja megtenni. Ilyen esetben mi lehet a megoldás? A magyar fiatalok sajnos sokszor a lábukkal szavaznak, és külföldön keresik a bol dogulást vagy azt a bevételi formát, ami által majd itt tudnak tíz évvel később ingatlanhoz jutni, aztán vagy megteszik, vagy nem. A megoldás szerintem egy bérlakásépítési program lenne, és egy bérlakásprogram tekintetében már tudnánk jövőképet biztosítani azon fiatalok számára, akik most kényszerből mennek el. Ehhez egyébként még az Airbnb és különböző közösségi megoldások szabályozására is szükség lenne. Évekig vitatkoztunk ezen, a kormányzat nem avatkozott be. Egy San Francisco méretű nagyvárosban, ha 20 00 ingatlant kivett a városi piacról az Airbnb és a különböző közösségi megoldások, az másfélkétszeres albérletidíjemelkedésbe torkollott évekkel később. Magyarországon 3500 ingatlant vett ki csak Budapesten ez a rendszer a kínálati oldalról. Elképesztő nyomorgató kínálati szűkösség mutatkozik tehát az ingatlanpiacon ebben a szegmensben, és Magyarország Kormánya lényegében semmit sem tett. Egy általány típusú adózást javasoltunk, ezt kilúgozott módon igyekeztek megvalósítani, a problémát ugyanakkor nem tu dta orvosolni ez az egész, hiszen nem alakította át az Airbnb és társai működési szerkezetét, és a kínálati oldal nem lett
