Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
960 bírók lehetnek ebben a rendszerben, hanem bírói vezetők is, ami azért meglehetősen erőteljesen felvetette azt, hogy inkább a párthűség, mintsem a szakmai hozzáértés is generálhatna ebben a közigazgatási rendszerben bírói vezetőket. Ezért ez az új szövegrész arról szól, hogy az OKBT legalább négy ülést tart. - Ja, bocsánatot kérek, elnézést! Egy szakasszal korábban mondtam el a későbbit, bocsánat! Olyan nagy az anyag, hogy ilyen előfordulhat. Tehát az a lényeg, a probléma az volt, és ezt az előbb Hende Csaba alelnök úr elmondta, hogy nagyon komoly kifogás volt az, hogy az OKBT ülésére kit hívunk meg, és tulajdonképpen ott ki milyen jogcímen vesz részt. Annyira feltűnő volt, hogy az OKBT ülésein tanácskozási joggal legelőször ki vehet részt az eredeti javaslat szerint: a miniszter. Elnézést kérek! Az OKBT ülésein elsősorban a bírósági szervezeti rendszer vezető bírái vegyenek részt, arról szól az ő életük, és nem a miniszter a legelső és legfontosabb. Ezért ebben az új szabályozásban az szerepel, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökei vesznek részt ezen az ülésen, kiveszi a minisztert mint alanyi jogon jogosult résztvevőt, és egy új szakasszal, egy új bekezdéssel egészíti ki, amelyben azt mondja, hogy abban az esetben, ha valakinek a véleménye fontos a tárgyalt napirendi pont szempontjából, akkor meg lehet hívni az ülésre, így különösen a minisztert. Tehát a miniszter csak akkor legyen meghíva, ha az ott tárgyalt téma valóban az ő szakmai hozzáértését igényli vagy az ő hivatali tevéke nységével összefüggésben fontos. A törvény 28. § (1) bekezdése pótolja vagy küszöböli ki azt a problémát, amit számtalanszor a régi vitában is felvetettünk. Ez pedig az volt, hogy az OKBT személyi tanácsa nyolc tagból áll, és úgy történt volna ennek a műkö dése, hogy négy tag az OKBT saját tagjai közül, és négy tag pedig különböző, kiemelkedő elméleti tudású jogászok vagy legalább tízévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül egyegy, akiket az Országgyűlés felelős bizotts ága, a legfőbb ügyész, a közigazgatásszervezésért felelős miniszter és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke jelöl ki három évre. Gyakorlatilag az lett volna, hogy akár patthelyzet is kialakulhatott volna a bírák, illetőleg a külső személyek döntéseiben, és felt étlenül fel kellett oldani ezt a problémát. Méghozzá úgy próbálja a javaslat feloldani, hogy tíztagú lesz az OKBT személyi tanácsa, és ebben az OKBT saját tagjai, azaz a bírák többen lesznek, mint a külső személyek, így nagy eséllyel nem lehet patthelyzete t létrehozni, és nem lehet megakasztani ezeknek a döntéseknek a keresztülvitelét a külső emberekkel. A törvény 28. § (9) bekezdése azt mondja, hogy az OKBT személyi tanácsa határozatképes, ha az elnök, valamint öt bíró és három nem bíró tagja van jelen. Ed dig az volt a probléma, hogy akkor is határozatképes volt ez a tanács, ha az elnök, valamint háromhárom bíró és nem bíró tag volt jelen. Ez azt jelenti, hogy most már több bíró tagnak kell jelen lennie az ülésen a határozatképességhez, mint ahány nem bíró nak, ily módon nagy eséllyel tudnak a bírák érdekei érvényre jutni ennek a szervezetnek a működésében. (Dr. Völner Pál Hende Csabával beszélget.) A törvény 34. §a új szöveggel kerül be, méghozzá oly mértékben új szöveggel, hogy három bekezdést kizár az új javaslat. Elnézést, elnök úr! Lehetne, hogy megkéri a fideszes képviselőket és az államtitkár urat, hogy nyomjanak gombot, mert rendkívül kellemetlen, hogy hangosan beszélnek, és néha a saját hangomat sem hallom, bár lehet, hogy ez nem fontos. Köszönöm sz épen. ELNÖK: Lehet megkérni, köszönöm szépen. Tessék folytatni! DR. VARGADAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Igen, tehát alapvetően egy új szabályt vezet be, és ez is nagyon komoly fajsúllyal jelent meg a vitában a törvény megszavazása előt t, ez pedig az volt, hogy olyan bizalmatlan a kormányzat a leendő felsőbíróság elnökével szemben, hogy még a szervezeti és működési szabályzatát sem alkothatja meg, illetőleg a törvényszékek elnökei - ezt a kérdést tettem magam is fel. Hát, láss csodát, mé giscsak meghozhatják a saját szervezeti és működési szabályzatukat, méghozzá azzal, hogy a 34. § mindössze három bekezdésből áll. Tulajdonképpen a konklúziója az, hogy a közigazgatási bíróság
