Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről
961 szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatási bíróság elnö ke adja ki, és nem kell neki, mint eddig, a miniszterhez felterjeszteni, annak véleményezni és egy iszonyatosan bonyolult procedúrát megélni ahhoz, hogy egyáltalán egy szervezeti és működési szabályzat létrejöhessen. Úgyhogy örülünk, hogy végre ez is a hel yére kerül. A törvény 44. §a alapvetően változtatja meg megint azt, hogy kit lehet kinevezni ilyen bíróvá. Talán emlékeznek rá, hogy teljesen triviális példákat hoztunk, hogy a felsőbíróság elnökének ki mindenki nevezhető ki: tulajdonképpen itt az üléster emben az összes jogász alkalmas lett volna rá, és a NAVnál is kevés olyan jogászt találtunk volna, aki nem lett volna rá alkalmas. (10.20) Tehát valóban egy elképesztő nyitott terepet adott, ami, azt gondoljuk, hogy nem volt helyénvaló, és ezek szerint a Velencei Bizottság is így gondolta. S most az a feltételrendszer, hogy a felsőbíróság elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja. Mi volt eddig a szabályozás? Ed dig az volt a szabályozás, hogy legalább ötéves, rendes bíróságon közigazgatási ügyszakban vagy közigazgatási bíróságon eltöltött szolgálati viszony kellett hozzá. Mi történik ezzel a mostani javaslattal? Kinyitja a teljes bírói társadalomnak ezt a lehetős éget. Eddig alapvetően a közigazgatásban dolgozók vagy közigazgatási bíróságokon vagy közigazgatási ügyszakban dolgozókra fókuszált, és másodsorban határozta meg, hogy a határozatlan időre kinevezett bírói szolgálati viszonnyal, valamint összesen legalább tízéves közigazgatási jogi területen szerzett gyakorlattal bíró személyt lehetett volna kinevezni. Itt pedig, ami még egy fontos elem, ami már a legelső, a bírósági szervezeti és szolgálati törvénynek a módosításával már be volt vezetve, hogy a szolgálati viszony számításakor bizonyos nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben, illetve bíróként, főtanácsadóként, alkotmánybíróként, Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben dolgozott személyt is figyelembe lehet venni, amikor ki kívánják nevezni ezeket a bírákat. Tehát az a lényeg, hogy valóban, most egy sokkal nagyobb kör jelenik meg a jogszabályban, akikből lehet meríteni, és ez az új javaslat teljes mértékben elhagyja azokat a rendelkezéseket, amelyeket a (2) bekezdés tartalmaz. Nem fognék bel e, elnök úr, a következő részbe, mert mindjárt letelik a 15 perc, és normál időkeretben fogom folytatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, VargaDamm Andrea képviselő asszony. Most megadom a szót Vejkey Imre képvi selő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről l: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy a 2018. december 12én a Magya r Országgyűlés által elfogadott, a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény egy EUnormáknak mindenben megfelelő, nagy jelentőségű törvény, a magyarországi jogalkalmazás elősegítésének vonatkozásában pedig rendkívül előremutató. Ezért nem k ell csodálkozni, hogy ellene szirénhangok is megjelentek, azt súgva az emberek fülébe, hogy a közigazgatási bíróságoknak a magyar jogrendszerbe történő visszaállítása rossz irány lenne. Riogatnak, mert nem ismerik fel a közigazgatási bíráskodás helyreállít ásának történelmi szükségességét. Riogatnak, mert a magyar történelmi hagyományokon nyugvó magyar közigazgatási bíráskodást elutasítják annak ellenére, hogy azt 1949. évben orosz szuronyok verték szét, behozva egyidejűleg a szovjet mintájú és tartalmú komm unista alkotmányt, megvalósítva a kommunista diktatúrát és az arra alapuló nemzetellenes és keresztényellenes törvényeket. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Velencei Bizottság Magyarország Kormánya felkérésére megvizsgálta a közigazgatási bíróságokról szóló 20 18. évi CXXX. törvényt és a közigazgatási
