Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez... - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz):
883 kimondani. 32 bevett egyház van, nincs olyan európai állam, nem tud senki sem mutatni nekem olyat, akiket ilyen szintű kiemelt támogatás illet meg. A következő két új kategória is, az egyik, ugye, vo lt már a bejegyzett egyház, de az új kategória és a nyilvántartásba vett egyházak is most már olyan támogatásokat kaphatnak meg, amelyek sem Szlovákiában, sem Németországban, sem Franciaországban, sehol nem illetik meg az egyházakat és a kisebb felekezetek et sem. Tehát ezek után önök azt mondják, hogy diszkriminatív, azt mondják, hogy egyházellenes, hát, ez tényleg megmosolyogtató egy baloldali, egy egyébként Gyurcsánypárttól, akik nem adták oda a pénzeket annak idején az egyházi iskoláknak. Nem véletlenül voltak a nagy tüntetések. Tehát én nem akarok Gréczy Zsolttal vitatkozni, mert teljesen alaptalan vagy fölösleges lenne, de legalább ezt próbálják megérteni, hogy ez a törvény, illetve amiről most beszélünk, ez a törvénymódosítás igenis olyan lehetőségeke t ad Magyarországon vallási egyesületeknek is és nagyobb vallási közösségeknek is, ami egyedülálló Európában. Ja, hogy önök ennek nem örülnek? Az egy más kérdés, de ezzel nem tudunk mit kezdeni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok pa dsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük. Visszatérünk a normál hozzászólásokhoz, és Hörcsik Richárd képviselő úrnak adom meg a szót. DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy vélem, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról és az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódó törvényjavaslat a látszat ellenére sokkal több, mint pusztán egy, az egyházügyi törvény m ódosításait a többi jogszabályon átvezetni hivatott jogszabálytervezet. Ugyanis az előterjesztő kormánypárti képviselőtársaimmal együtt az a meggyőződésünk, tisztelt elnök úr, hogy az Országgyűlés előtt lévő, a vallásszabadságot biztosítani hivatott bármel y javaslat, így ez is, szoros összefüggésben van a nemzeti identitással, ami a legbiztosabb támaszunk a magyar szuverenitás megőrzéséért végzett munkánk során. Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a vallásszabadságot látszólag védeni akaró előterjesz tések - ugye, Soltész államtitkár úr említette - az elmúlt évek során számos alkalommal kerültek a tisztelt Ház elé, aminek célja éppen a bizniszegyházaknak a támogatása volt. Mégis, amikor 2015 őszén az igazságügyi miniszter javaslatot tett a helyzet vala milyen fajta megoldására, bizony akkor egyes pártok képviselői a megegyezést mondvacsinált indokokkal akadályozták meg. Az elmúlt év őszén az egyházügyi törvényhez beterjesztett módosítás ismét, úgy hiszem, hogy a kormány kompromisszumkészségét bizonyított a. Ugyanis ez a szabályozás pontosan megfelelt az Alaptörvénynek. Akkor a vita kizárólag arról szólt, hogy a bizniszegyházak terjedésével szembeni fellépés és a szerzett jogok érvényesülése között miképpen alakítható ki egy kívánt egyensúly. Tisztelt Képvi selőtársaim! A vallásszabadság történelmi alkotmányunk egyik vívmánya. Sokat harcoltunk érte, és úgy hiszem, hogy Európa számos országánál korábban gondoskodtunk arról, hogy ez az alapvető jog a magyarok számára úgymond biztosítva legyen. Csak emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy az evangélikusokat 1557ben, a reformátusokat 1564ben, 1568ban pedig az unitáriusokat emelték a bevett vallások közé. Engedjék meg, hogy elmondjam, hogy a Magyar Királyság területén pedig az 1608. évi, úgymond a koronázás előtti I. törvénycikk deklarálta a protestánsok vallásszabadságát, igaz, bevett vallássá válása csak jóval később, 1790ben a XXVI. törvénynek volt köszönhető, egyidőben a görögkeleti vallással. (19.50) Csak megemlítem, hogy az izraeli vallást az 1895. évi XLII . törvény tette bevett vallássá, latinul recepta religióvá.