Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs és technológiai miniszter:
1872 a pillanatban úgy néz ki, hogy 2020ban a Kutatási és Innovációs Alapnak két ré sze van, van egy kutatási alaprész és van egy innovációs alaprész. A Kutatási és Innovációs Alap teljes összege, ez az, amit a magyar költségvetés megjelenít, 165 milliárd forint. Ebből csak 62 milliárd forint az, amit innovációs versenypályázatokra fogunk költeni. 100 milliárd forintot a kutatási alaprészben fogunk elhelyezni, odakerül, és ezt alapvetően kutatásra lehet különböző konstrukciókban fordítani. Ez lényegesen magasabb, mint ami egyébként eddig bármikor volt. Ha megnézzük azokat a dokumentumokat, amelyekről tavaly ősszel az Akadémiával egyébként szintén egyeztetve, folyamatosan beszélünk, jövőre ennek még ugyanilyen emelése lesz szükséges a magyar költségvetés terhére. Az persze, hogy a gazdaság hogyan reagál erre, itt azt vélelmezzük, hogy egy fo rint állami támogatáshoz három forint gazdasági költés fog majd következni. Különböző számok hangzottak el. A jó számok, azt gondolom, Pósán képviselő úrnak vannak. Nem csökken a kutatók száma, hanem nő. Ennek többfajta indoka van. 2014 óta egy erőteljes á tstrukturálás folyik a felsőoktatási intézményekben. Ez érinti a PhDképzést is. Ugye, 2014ben az akkori stratégiában azt mondtuk, hogy növeljük meg a PhD időtartamát, osszuk két részre, azóta nő egyébként a PhDhallgatók száma is és nő a finanszírozásuk is. Tehát tulajdonképpen ez ennek az indoka. Az egyetemen egyébként nő a kutatók száma, és a Tudományos Akadémián is nő a kutatók száma. Ennyit arról, hogy hogy is néz ki a kutatás finanszírozása és mi volt ennek az indoka. Ezen lényegesen változtatni szer etnénk. Ez az első olyan kormány, amely azt mondta, hogy igen, ezt így fogjuk tenni. Ez nyilvánvalóan kritika a saját egyéb Fideszkormányainkkal szemben, meg a korábbi kormányokkal szemben is. Ami az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot jelenti, itt a nevét i lletően szerintem, ha a nyelvészek úgy gondolják, hogy így nem jó, a parlamentben ilyenfajta javaslatot lehet tenni ennek a módosítására. Miért Eötvös Loránd? Eötvös Lorándnak azért hívnánk… - egyébként itt az egyetemmel nem igazán akad össze, megnéztük en nek a törvényi hátterét. Itt elegendő a távolság az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat között, tehát nem fogják összekeverni. Azért Eötvös Loránd, mert Eötvös Loránd egy olyan tudósember volt, akit Einstein úgy emlegetett, m int a legnagyobb magyar fizikust. Ez egyébként valószínűleg azóta is így van. Viszont ő egész életében nyolcvanegynéhány cikket írt, ebből, azt hiszem, tizenegynéhány volt külföldi valamilyen idegen nyelven és jelent meg külföldön. Viszont neki fontos vo lt az is, hogy mi valósul ebből meg. Tehát az általa létrehozott elmélet azután gyakorlattá is vált, ezért gondoltuk, hogy jól jelzi egyébként azt, hogy a magyar kutatási rendszernek ez a fajta kettőssége, a kutatás, az alapkutatás és ennek a megvalósulása egy ilyen kutatóintézethálózatban ölt testet. Hogy ez a kutatóintézethálózat mennyire független és mennyire autonóm? 2009ben, azt hiszem, Hiller miniszter úr volt akkor éppen a miniszter, amikor a Tudományos Akadémiára vonatkozó törvény megváltozott, e lőtte az Akadémián beül megvolt ez a - azt hiszem - kétfejű sasnak hívott irányítási rendszer. Az Akadémia elnöke a köztestületért volt felelős, az Akadémia főtitkára meg a kutatóintézethálózatért. 2009ben történt egy törvényi módosítás, ami ezt az egész ügyet centralizálta, mindent az elnök alá helyzett. Megvolt annak az indoka egyébként, hogy miért volt kettős az Akadémia szerkezete ugyanúgy, mint Ausztriában is. Ennek az volt indoka, hogy nem akartuk szándékosan, hogy a köztestület alatt legyen a kutat óintézethálózat, soha nem is volt ott egyébként, ez mindig a főtitkár felelőssége volt, hogy a kutatóintézethálózatot működtesse. 2009ben ez a működtetési forma megszűnt, az elnök mindent maga alá húzott, centralizálta, és onnantól kezdve elveszett az a fajta felelősség, ami azt mondta volna, hogy kinek is a felelőssége ennek a kutatóintézethálózatnak az irányítása. Mit jelent az irányítás? (21.20) Meg kell nézni azt, hogy milyen stratégia mentén működnek a kutatóintézetek. Ilyen stratégiát nem nagyon tudtunk találni. Meg kell nézni azt, hogy milyen értékelési rendszert működtet a kutatóintézethálózat. Ilyet nem nagyon működtetett. És az valóban igaz, hogy az Akadémia a
