Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. június 12. szerda - 71. szám - A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációs és technológiai miniszter:
1873 parlament, illetve a kormány számára beszámolókat készít, de hát a tudomány képvis elői tudják igazán azt megítélni, hogy a tudomány más képviselői milyen munkát végeztek. Erre kevéssé alkalmas a parlament, kevéssé alkalmas a kormány. Ilyenfajta rendszert nem működtetett az Akadémia. Tehát ha szigorúan értelmezzük a dolgot, azzal, hogy a kutatási hálózat, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közvetlenül a parlament alá tartozik, és egyébként ilyen értelemben egy alkotmányos fejezet önálló költségvetéssel, ezért az a fajta autonómia, az a fajta szabadság, ami a kutatóintézethálózat számára a z előző, a mostani állapothoz képest meg fog jelenni, sokkal magasabb. Tehát azt gondolom, hogy attól félteni ezt az új struktúrát, hogy itt bármifajta egyéb beavatkozási lehetőség lenne, akkor azt a parlament fogja megtenni, én nem gondolom azt, hogy a pa rlament ilyenre készülne, legalábbis ezt vélelmezem. Tehát kikerült az elnök, a köztestület alól a kutatóintézethálózat, és fölkerült a parlament közvetlen irányítása alá. Ha ez egyébként az autonómiának a súlyos megsértése, akkor valóban valamilyen hibát követtünk el. Én nem így gondolom, hogy ez egyébként így lenne. Ilyen értelemben egyébként sokfajta német kutatóintézet létezik, a Max Planckot szoktuk emlegetni kicsit hasonlóan. Ahhoz képest az ő autonómiájuk sokkal magasabb. Az, hogy hogy néz ki ennek az irányító testülete, nagyon fontos dolog, és miután itt szakmáról akarunk vitatkozni, akkor beszéljünk erről. Ez nagyon fontos dolog, ugyanis azzal, hogy ezzel a delegálási móddal hat személyt delegál az Akadémia, hat személyt delegál vagy küld ebbe a bi zottságba a kormány, és egyébként a miniszterelnök nevezi ki őket, ez azt jelenti, hogy azokat az embereket nevezi ki. Tehát azt gondolom, hogy a MAB pont ugyanígy működik, tehát olyan nagyon nagy különbség nincs, a MABra vonatkozó szabályozást vettük át, tehát nem találtunk ki egyébként újat. Ott is delegálásról van szó, és azt nevezi ki a miniszterelnök, akit egyébként delegálnak az arra jogosultak. Ami egy nagyon fontos dolog, itt 13 emberről van szó, tehát 13 ember, akit így meg tudunk nézni. Látjuk, h ogy az egyik fizikus, a másik bölcsész, a harmadik miniszter, a negyedik nem tudom, micsoda, és felelős azért, amit tesz. Tehát ő személyében lesz azért felelős, hogy az a kutatóintézethálózat működjön. Én abban bízom, hogy ha mondjuk, az a másik szabályr ész, ami egyébként itt megjelent, és korábban ez sem volt így, kétharmada a 13 embernek a tudomány művelői közül kell hogy kikerüljön. Tehát ez azt jelenti, hogy kétharmada ennek a hat plusz hat plusz egy főnek a tudomány művelője, a tudomány művelőjét ped ig elég rendesen meghatározza az Alaptörvény, azt hiszem, hogy mit is jelent. Pontosan ez az elv, amitől ennek az intézményhálózatnak ilyen értelemben a függetlensége magasabb szintre kerül, és egyébként az irányítása pedig személyekhez kötődik. A Max Plan ck intézethálózat azért működik jól, mert annak a szenátusában - ezt így hívják, a neveken persze lehet vitatkozni - pontosan olyan emberek vannak, akiknek fontos az, amit ott csinálnak. Itt is ez az elvárás, tehát erről szól a dolog. A Max Planck kutatóhá lózat szenátusában benne van egyébként két német miniszter is. Most nem tudom, mi terveztük miniszterek delegálását, ezt majd meg fogjuk látni nyilvánvalóan, de a kétharmados szabály mindenképpen érvényes. Önálló költségvetéssel rendelkezik, a tisztelt kép viselő hölgyek és urak meg tudják nézni a beterjesztett költségvetési törvényt. Ebben látnak különböző kategóriákat az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alatt, össze tudják adni ennek a számait. Ebből az látszik, hogy ez az összeg magasabb, mint a tavalyi öss zeg volt. Tehát én azt gondolom, hogy itt nagyon aggódni amiatt, hogy bárkinek az egzisztenciája, legyen ez fiatal kutató, legyen ez „lendületes” kutató, hiszen a Lendületkutatócsoportoknak a hárommilliárdja is benne szerepel ebben, legyen ez valamifajta kooperációs kutatóközpontnak a kutatója, egyetem, Akadémia együttműködésével, ezek mind benne szerepelnek ezek között az összegek között.
