Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 1. hétfő - 64. szám - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathozbenyújtott bizott... - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
1239 tudjuk azt, hogy a finnországi ugyanilyen erőmű már elbukott gyakorlatilag, az első eu rópai uniós országban, ahol egy komoly felügyelet alá, komoly ellenőrzés alá vonták ezt az új atomerőműtípust. Ugyanígy el kell buknia Magyarországon is. Most önök mit csinálnak? Miután az orosz nyomásnak nem tudnak ellenállni, ezért egyszerűen a hatósági szigort lazítják fel, azt a biztonságot, amit egyébként az Országos Atomenergia Hivatal működése garantálhat a magyar lakosságnak, azt próbálják maguk eliminálni. Az a problémánk itt, hogy a jövőnkkel játszanak, az egészségünkkel, az életünkkel játszanak annak érdekében, hogy az önök által öt év alatt összehozott kilencéves csúszást néhány hónapos határidőrövidítésekkel próbálják kompenzálni. Ez egészen elképesztő, nevetséges! Tényleg nincsenek rá szavak. Úgyhogy jó lenne, ha végre nem a putyini érdekeket , végre nem a mindenáron való paksi bővítés érdekeit néznék, hanem egy kicsit magyarországi biztonsági érdekeket vennék elő. És most tényleg nem geopolitikára, nem politikai szövetségi rendszerekre, nem hosszú távú stratégiára gondolok, hanem egész egyszer űen arra, hogy egy biztonságos erőművet szabad csak felépíteni, ha atomerőműről van szó. De egyébként a Párbeszéd álláspontja szerint arra sincsen szükség és lehetőség sem, hiszen biztonságos atomerőmű nem létezik. Ami egyedül biztonságos lenne, az a decen tralizált energiatermelés, a megújulókba való befektetés. Ez az, ami Magyarország teljes energiaigényét fedezni tudná. Jávor Benedek, a Párbeszéd EPképviselője és munkatársai elkészítették azt a zöldenergiastratégiát, amit éppen ma adtunk át Süli János m iniszternek, aki érdeklődött, hogy mégis, ha nem atomenergiából, akkor miből lehetne fedezni Magyarország energiaigényét a következő évtizedekben. Az a jó hírünk, hogy igen, lehet energiahatékonysági beruházásokkal, az energiaigény csökkentésével és a megú juló energiaforrások jobb kihasználásával fedezni a magyar energiaigényeket. Paks II.re nincs szükség, Paks II. drága, Paks II. sosem fog megtérülni, és Paks II. iszonyúan veszélyes. A magyar kormány pedig ezeket a veszélyeket tetézi ezzel a törvényjavasl attal is és gyakorlatilag minden egyes lépésével az ügyben. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Megadom a szót Hajdu László képviselő úrnak, és én egyelőre elköszönök önöktől. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) (21.00) HAJDU LÁSZLÓ (DK) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! A téma vitájában én hozzászóltam, röviden szeretnék megnyilatkozni most is. Azt gondolom, hogy az a veszély, ami a gyorsított eljárásban van, vagy egyszerűsített eljárásban rejl ik, az nincs tisztázva, és nincsen korrektül körbefogalmazva, hogy mire is értendő ez a bizonyos gyorsított eljárás és egyszerűsített eljárás. Szerepelnek olyan megfogalmazások is, hogy a jogtechnikai felülvizsgálattal próbáljuk ezt az egyszerűsítést, gyor sítást, de nem nagyon szól arról, hogy mi van a műszaki biztonsággal, mi van az egyéb biztonsági kérdésekkel. Csak utalni szeretnék arra, hogy az engedélyezésnek van átfutási ideje akkor is, ha gyorsítani akarjuk. Ilyen például a Paks II. erőműnek az a föl drajzi és vízgeológiai akadálya, hogy például a Duna vízállásának függvényében hogyan fog a hűtőrendszere működni. Ennek az erőműnek tulajdonképpen az egyik kormánya maga a hűtés. Ha a Duna száraz időjáráskori vize borzalmasan alacsonyan van, akkor miből l esz a hűtés megoldva? Hogy lehet gyorsított eljárást a Dunavízállás függvényében… - ebből adódik az, hogy milyen engedélyt kell kiadni rá, tehát hogyan lesz a hűtési kérdés megoldva. Ezt nem lehet gyorsított eljárással, ez ilyen klímaügy és vízvisszatartá si kérdés. Vízvisszatartás pillanatnyilag nem is szerepel a Paks II.ben, hogy milyen módon lehet a még egyébként körülbelül tíz évig tervezett módon a Paks I.- és Paks II.nek együttműködni vagy egy
