Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. április 1. hétfő - 64. szám - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathozbenyújtott bizott... - ELNÖK - CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
1240 időben működni. Ha azt vesszük, hogy jelenleg a Paks I.nek a Duna vízállása kevés, nyáron legalábbis az mutatkozott, mert egy reaktort ki kellett kapcsolni, mert nem bírtuk hűtővízzel ellátni, akkor hogyan fog ez működni, amikor két erőmű is üzembe lesz helyezve ugyanazzal a Dunavízállással? Itt egyéb engedél yezési eljárást is nyilván be kell kapcsolni. Gondolom, hogy nem lehet a gyorsított eljárásnak az az akadálya, amikor arról beszélünk, hogy a kiégett fűtőszálak hol lesznek elhelyezve. Abban nem lehet gyorsított eljárás, szerintem ott komoly kommunikáció k ell, sok minden egyéb. Mire vonatkozik tulajdonképpen igazán ez a gyorsított eljárás? Mert ha arra, hogy a földmunkákat gyorsabban kell elvégezni, az a Paksi Atomerőműnél lehet, hogy valamennyire számít, de az elhúzódott kezdésben sokat nem. És van még egy , az, hogy adhate felmentést és engedélyezést ez a gyorsított eljárás abban a tekintetben, hogy itt nagyon komoly új humán munkaerőre lesz szükség, ha Paks II. belép. Lesze annyi mérnök, annyi üzemeltető, annyi tapasztalattal rendelkező, aki egy ilyen gy orsított eljárás esetén bevethető azonnal, és ezeket a veszélyes műtárgyakat szakmai igényességgel tudja megoldani? Azt gondolom, hogy persze megoldható, ha orosz erőműről van szó, orosz tervezésről, akkor orosz szakembereket is lehet hozni, és akkor már o roszok fogják az egészet üzemeltetni, és orosz hitelből is lesz, hát tulajdonképpen semmi nem lesz, ami ebben magyar. Ez a félelmem van, és emiatt kértem csupán szót, hogy a biztonságra nagyon veszélyes a gyorsított eljárás, főleg az egyszerűsített és a jo gi engedményeknek és a műszaki engedményeknek a megadása. Köszönöm szépen. ELNÖK : Jó estét kívánok! Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretben kíváne még valaki hozzászólni a napiren dhez. (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem, a vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, kíváne reflektálni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Parancsoljon, államtitkár úr! CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi ál lamtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért kívánok reagálni, mert szeretném felhívni az Országgyűlés ellenzéki képviselőinek a figyelmét, hogy részletes vitáról van most szó. Elvileg részletes vita van, de aztán ebből csináltak önök egy általános vitát. Valószínűleg, bár nem voltam itt a vita egészében, néhány percig itt voltam, amikor az általános vitája folyt ennek a törvénytervezetnek, valószínűleg Kaderják államtitkár úr, miután önök ezt a felvetéssoroz atot ott is elmondták, vagy problématérképet, kérdéshalmazt elmondtak, megfelelő módon reagált rá. De miután valószínűleg nem akarták elfogadni azt, amit államtitkár úr mondott, vagy nem értették meg, hogy miről beszél, ezért néhány dologra szeretnék kitér ni, azokról a területekről szót ejtve, amit önök idehoztak, nehogy véletlenül valaki, ha ebben a késői órában figyelemmel kíséri a parlament munkáját, akkor azt higgye, hogy önöknek azokban a felvetésekben igazuk van, amit elmondtak. És a súlyosabb terület eket szeretném csak érinteni. Keresztes László Lóránt képviselő úr nagy aggodalommal fogalmazta meg azt a kérdést, hogy mennyibe fog kerülni Paks I. leszerelése, és egyáltalán megvane a fedezete ennek. Talán múlt héten volt az LMP részéről, ha jól emléksz em, kérdésként a parlament előtt ez a terület, ha itt lett volna, figyelte volna, vagy éppen a frakciótársait vagy éppen a szövetségeseit megkérdezte volna, hogy mi hangzott el válaszként, akkor ezt a kérdést nem tette volna fel frakcióvezető úr. Hiszen tu dhatja nagyon jól, hogy egyébként egy nagyon komoly pénzmennyiséget, évi több tíz milliárd forintot tesz bele a Paks I. erőmű abba az alapba, amelyik majd a későbbiekben, miután Paks I. termelése megszűnik, ezt a bizonyos leszerelést, valamint a sugárzó hu lladéknak az elhelyezését és az elhelyezésre szánt területnek, raktárnak az üzemeltetését fogja biztosítani. Tehát tulajdonképpen idehoztak önök egy általános vitát, ami során a választ már megkapták az előző általános vita alkalmával.
