Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 29. hétfő - 34. szám - Stummer János (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Ki vállalja a felelősséget ezért az embertelen bánásmódért?” címmel - ELNÖK: - STUMMER JÁNOS (Jobbik):
1265 legfontosabb feladata talán az, hogy folyamatosan (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) jelen legyünk, és biztosítsuk őket az odafigyelésünkről. Köszönö m szépen a figyelmüket, elfogadom a választ. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) Stummer János (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Ki vállalja a felelősséget ezért az embertelen bánásmódért?” címmel ELNÖK: Kö szönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Stummer János képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Ki vállalja a felelősséget ezért az embertelen bánásmódért?” címmel. Stummer János képvis elő úré a szó, parancsoljon! STUMMER JÁNOS (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ma nagyságrendileg 15 ezer hajléktalan ember él hazánkban, és közel harmaduk az utcán tölti minden éjszakáját. Egy korábbi felmérés szerint a felnőtt lakosságnak 7 százalékban vannak olyan tagjai, akiknek ismerőse, rokona, családtagja hajléktalan. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon nagyjából félmillió embernek van közvetlen tapasztalata a hajléktalanságról. Mi ez, teszem fel én a költői kérdé st önöknek, hölgyeim és uraim, ha nem a társadalom nagy részét feszítő probléma, amire végre valóban megoldást kellene találni?! A Jobbik a lehető legnagyobb határozottsággal javasolja, hogy a jelenleg fennálló krónikus helyzetre különálló, de egymással ös szefüggő megoldásokat dolgozzon ki Orbán Viktor kormánya, de - és ez nagyon fontos - köztisztasági, járványügyi, közrendvédelmi, egészségügyi és szociális értelemben egyaránt. A hajléktalankérdés méltányos megoldását mi is sürgetőnek tartjuk. Megfelelő szá llást kell biztosítani ezeknek az embertársainknak, de nagyon fontos az is, hogy nem feltételek nélkül. A közösségi együttélés alapvető szabályait mindenkitől meg kell követelni. Azzal a módszerrel azonban, amit önök megvalósítanak, nem tudunk egyetérteni. Kérem, itt nem lesz megoldás, és megint csak azért, mert önök nem látnak tovább a saját orruknál. Önmagában ennek az ügynek a kriminalizálása nem megoldás. Fejleszteni kell az ellátórendszert, jogosítványokat és szükséges eszközöket kell adni a szociális dolgozók kezébe, hogy ezek az intézmények minél több embert képesek legyenek befogadni. Vigyék be oda az embereket, akik rászorulnak, de ott, ezekben az intézményekben biztosítsák annak a jogszabályi és minden egyéb feltételét, hogy ott is lehessen tartani ezeket az embereket. Ma Magyarországon lakhatási krízis van. Aki pedig nem ezt gondolja, nem ezt mondja, az vagy vak, vagy hazudik. Beszéljünk azokról a családokról, akiket önök az út szélén hagytak; azokról, akik nap mint nap azzal a gyomorgörccsel kényt elenek lefeküdni, álomra hajtani a fejüket, hogy vajon mikor kapják meg azt a bizonyos levelet, ami arról szól, hogy rövidesen el kell hagyni a saját otthonukat. Miniszter Úr! Magyarországon családok ezreit lakoltatják ki folyamatosan, ezekben a percekben is tesznek utcára nőket és gyermekeket. Mi értelme az országossá váló lakhatási válságot ezzel az újabb intézkedéssel fokozni? Ki fog ezeknek a családoknak a szemébe nézni önök közül, akiknek, mint látjuk, lassan már az utcán sem lesz helyük? Ki felelős az ért, hogy ez az átgondolatlan, rosszul előkészített jogszabály életbe léphetett 2018ban Magyarországon? Várom a kormány megtisztelő válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)
