Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 16. kedd - 30. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára:
877 tucatszámra gyújtva fel a magyar falvakat, városokat, és ezrével öldökölve a védtelen magyar lakosságot. A kirobbanó román népfelkelés az erdélyi szászokhoz hasonlóan a bécsi udvarhoz kötötte sorsát, hátbatámadással fenyegette a Jellasiccsal ha rcoló kormányt, és ezzel a ’48 tavaszán megteremtett polgári Magyarországot. Tisztelt Országgyűlés! E kétségbeejtő helyzetben gyűlt össze pontosan 170 esztendővel ezelőtt, 1848. október 16án Berzenczey László székelyföldi kormánybiztos hívására 60 ezer sz ékely Agyagfalván, megoldást keresni arra, hogy „miként lehessen testvériesen helyreállítani a békét, s ennek áldásaiban megvédeni a királyi széket s az ország megtámadott belcsendét”. A gyűlés ennek jegyében már az első napon rögtön kinyilvánította, hogy békésen viszonyul Erdély minden lakójához, de elvárja a felfegyverzett románoktól és a szászoktól is, hogy „kebelükben minden törvényellenes bujtogatásokat megszűntetvén, a bujtogatókkal statárialiter bánjanak”, vagyis fejezzék be az értelmetlen lázongást, büntessék meg a főkolomposokat és állítsák helyre Erdélyben a békét. Másnap az agyagfalvi székely nemzetgyűlés egyhangúlag állást foglalt az áprilisi törvények védelmében, és fegyverkezni kezdett az Erdélyben tartózkodó császári csapatok és a Bécs által m egtévesztett, ám annál nagyobb kegyetlenséggel tomboló erdélyi román népfelkelőkkel szemben. A székelység áldozatvállalása nem csupán a szabadságharc katonai megsemmisülésének elkerülését és ezzel az egyébként a törvényesen működő Országgyűlés és kormány m unkájának folytatását tette lehetővé, de megvédte Erdély békés polgári lakosságát az osztrák katonák, valamint a hozzájuk csatlakozott román népfelkelők önkényeskedéseivel, fosztogatásaival szemben. A döntés lélektani hatásai pedig még a közvetlen katonai erőviszonyokban bekövetkezett változás jelentőségén is alaposan túlmutatnak. A székelység egységes kiállása ugyanis pozitívan hatott mind a csatatereken harcolókra, mint pedig azokra, akik a hátországban segítették a magyar forradalom és szabadságharc ügyé t, nem utolsósorban pedig véglegesen kijelölte a székelység helyét az egységes magyar polgári nemzetben. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek okán ma reggel határozati javaslatot nyújtottam be annak érdekében, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa október 16át, az agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját a magyarszékely összetartozás napjává. (8.50) Indítványom szövegét természetesen nem végleges változatnak szánom, nem kívánok egyedül maradni előterjesztőként, és - mivel láttunk már rá szám os rossz példát - főleg nem szeretnénk ezt az emléknapot kisajátítani. Épp ellenkezőleg, azt szeretnénk, hogy kezdeményezésünk végleges formájában már a parlamenti pártok közös előterjesztése lehessen. A sors fintora, hogy éppen ma, ezen a kerek évfordulón fog tárgyalni az Országgyűlés egy olyan kezdeményezést, amely a székelyeket önálló népcsoporttá, hazai nemzetiséggé nyilvánítaná. Ezzel mi nem értünk egyet, sőt ennek az ellenkezőjét gondoljuk: összetartozunk. A székelység az agyagfalvi gyűlésen is bebizo nyította azt, hogy a legnagyobb fenyegetések, megpróbáltatások és szenvedések közepette és mindezek ellenére is egységesen kiáll a magyar nemzet mellett és annak részeként tekint magára. Bízom benne, hogy az Országgyűlés is hasonló egységet, valódi nemzeti konszenzust fog tudni felmutatni a magyarszékely összetartozás napja kapcsán. Ezen konszenzus megtalálásának őszinte szándékával kérem a kormány támogatását, valamint a parlamenti pártok egyegy képviselőjének előterjesztőként való csatlakozását. Köszönö m szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Szávay jegyző úr. A kormány nevében az elhangzottakra Potápi Árpád államtitkár úr fog válaszolni. POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, a Miniszterelnökség államtitkára :
