Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 16. kedd - 30. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP):
878 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Éppen 170 esztendővel ezelőtt ezen a napon kezdődött meg az agyagfalvi székely nemzetgyűlés, amelyre az ön napirend előtti kérdése okán is tudunk reagálni, illetve meg tudunk emlékezni. Mint ahogy ön is említett e, 1848. október 1618a között körülbelül 60 ezer székely küldött gyűlt össze Agyagfalva mellett, Agyagfalván annak érdekében, hogy kinyilvánítsák a szándékukat, miszerint a székely nép, a székely nemzet kitart a magyarság mellett, kitart Magyarország mel lett. Ahogy ön is említette, a 12 pontnak megfelelően, illetve az azt szentesítő áprilisi törvényeket elfogadva kitartottak a 12 pont mellett - az unió Erdéllyel. Emellett pedig felszólították Erdély minden békés polgárát arra, hogy a magyar forradalom és szabadság ügyét támogatva fejezzék be a békétlenséget, és állítsák vissza a törvényes rendet Erdélyben. 1848. október 17én érkezett meg az agyagfalvi gyűlésre a partiumi román népfelkelőknek a magyar falvakra, magyar településekre történt támadásának a hí re. Ennek kapcsán határoztak arról, hogy a magyar hadsereghez, honvédséghez hasonlóan egy székely honvédséget állítanak fel, és azonnal négy dandár felállításáról is határoztak, amely parancsnokának Zsombori Sándor huszárezredest bízták meg. Ennyi a történelmi megemlékezés tárgya, amely lehetőséget teremt számunkra, hogy itt az Országgyűlésben a székelymagyar összefogás kapcsán meg tudjunk emlékezni, illetve el tudjuk fogadni és támogatni tudjuk azt a kiállást, amelyet a székely nép, a székel y nemzet az elmúlt 1100 esztendő során a magyarság mellett hitet vállalva, úgy gondolom, mindig is ott volt. (Sic!) Ma, úgy gondolom, igazából Magyarországról sem beszélhetnénk, ha a székelyek az elmúlt 10001100 évben nem védték volna meg Magyarország kel eti határait, illetve nemcsak a keleti határokat, hiszen minden háborúban vállvetve ott voltak a magyarokkal, és az elmúlt 1100 esztendőt együtt csináltuk végig. Úgy gondolom, az a törvénymódosítás, amely a parlament előtt van, amely a székely népet vagy a székelyeket mint önálló nemzetiséget képzeli el, egy provokáció, amely arra vonatkozik, hogy megossza az egységes magyar nemzetet, ezáltal is csökkentve akár Erdélyben a számarányunkat, illetve minden egyes lehetőségünket akár az oktatásban, akár a kultúr ában, de akár a politikai életben. Ezeket és a hasonló kezdeményezéseket mi a kormány részéről is határozottan utasítjuk vissza. Úgy gondolom, nemcsak a székelyeknek, nemcsak Erdély magyarságának, hanem a Kárpátmedencei magyarságnak is bizonyítottuk, hogy az elmúlt években, az elmúlt esztendőkben nagyon sokat tettünk annak érdekében, hogy a magyar nemzet, a magyar identitás, a magyar oktatási rendszer, kulturális intézményrendszer, de akár politikai intézményrendszer is meg tudjon maradni és meg tudjon erő södni. Ma elmondhatjuk azt, hogy egységes magyar nemzetről beszélhetünk, akár a Kárpátmedencei magyarságról, akár pedig a diaszpóra magyarságáról beszélünk. Úgy gondolom, bennünket összeköt a közös múltunk, a közös őseinkre való emlékezés és a közös jövőn ek is a szándéka. A határozati javaslatát képviselő úrnak én nem láttam, nem ismerem, gondolom, sokan vagyunk így hasonlóan az Országgyűlésben. Ezt meg kell ismernünk, és utána tudunk dönteni természetesen arról, hogy tudunke hozzá csatlakozni. A gondolat ot magam részéről - mint székely is - el tudom fogadni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Potápi Árpád államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett S oltész Miklós államtitkár úr, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője, „Érdemi segítség a hajléktalan embereknek” címmel. Öné a szó, államtitkár úr. SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Csak a balliberális ellenzék érdekében mondom, hogy „elmúltnyolcévezni” fogok, majd azt megelőzően „elmúltnyolcévezni” is. (Sic!)
