Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 16. kedd - 30. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
868 hogy a Bajnaikormány átmenetileg ugyan felfüggesztette a svájci indexálást, önöknek viszont az első dolguk volt ezt véglegesen eltörölni. A nyugdíjasok tehát r elatív értelemben is szegényednek. Járandóságuk átlaga 2002ben a nettó átlagkereset 57 százaléka volt, a Gyurcsánykormány idején, 2008ban ez csaknem elérte a 70 százalékot, majd a válság hatására valamelyest csökkent, aztán kisebb ingadozásokkal éveken át szinten maradt. 2015 óta viszont zuhanórepülésbe kezdett, tavaly már alig haladta meg az 58 százalékot. Miközben pedig a magyar nyugdíjak reálértéke jövőre folyamatosan csökkenni fog, a nyugdíjasoktól visszatartott járandóság egy részét fogják önök prém iumnak címkézve visszaadni nekik. Propagandagépezetük pedig mindezt a kormány nagyvonalú ajándékának tünteti majd fel, gondosan elhallgatva, hogy ennek folyósítására törvény kötelezi önöket, amelyet még Bajnai Gordon fogadott el 2009ben. Tisztelt Képvisel őtársaim! Önök tehát nem mások, mint ügyes zsebmetszők, kormánypárti képviselőtársak, akik akkor lopják meg a nyugdíjasokat, amikor azok nem veszik észre, majd a tőlük ellopott pénz egy részéből megvásárolják a hálájukat és a szimpátiájukat. Lehet, hogy ön ök ezt a politika művészetének tekintik, valójában szemfényvesztés, olyan, mint az utcán az „itt a piros, hol a piros” játék. Ideje lenne bocsánatot kérni a nyugdíjasoktól, és megadni nekik azt, ami valóban jár. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a DK soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Gréczy képviselő úr. Az elhangzottakra a kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Ú r! Tisztelt Ház! A bocsánatkérést talán akkor Gyurcsány Ferenc pártjának kellene kezdeni, tisztelt képviselő úr, kezdve azzal, hogy önök elvettek a magyar nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, minden magyar nyugdíjastól, attól is, aki átlagos nyugdíjat kapott, attól is, aki átlag alatti kisnyugdíjat kapott, és attól is, aki átlag fölötti magasabb nyugdíjat kapott. Minden magyar nyugdíjastól elvettek egyhavi nyugdíjat, két okból: egyrészről azért, mert Magyarországon rendkívül hibás gazdaságpolitikát folytattak, aminek a következtében összeomlás szélére került a magyar gazdaság, másrészről pedig azért, mert nem a magyar emberek érdekét vették figyelembe akkor, amikor gazdasági döntéseket hoztak, hanem azt a megrendelést várták, hogy az IMF meg a Világbank mit köv etel önöktől, mit vár Brüsszelből az Európai Bizottság. Amit ők mondtak: vegyenek el a nyugdíjasoktól egyhavi nyugdíjat, abban a pillanatban elvették. Pedig önöket nem az IMF választotta meg, nem Brüsszelből nevezték ki, és nem a Világbank küldte ide önöke t, hanem akkor a magyar emberek választották meg önöket, és a magyar emberek érdekét kellett volna képviselni, de nem azokat képviselték, akik önöket megválasztották. Nemcsak én mondom azt, hogy önök gyalázatos politikát vittek akkor, amikor szegényekről, nyugdíjasokról volt szó, hanem a saját baloldali szakértőik is ezt mondták önökről, hiszen Ferge Zsuzsa mondta önökről: 2008ban Magyarország volt az egyetlen válság érte állam, amely semmit, egyáltalán semmit, egy gyufaszálat sem tett keresztbe azért, hog y a válság nyilvánvaló veszteseivel valami történjen. Ilyen ország nem volt még egy, mindenütt legalább ellátást, segélyezést vagy valami mást kiterjesztettek. Ennek következtében nálunk különösen nagy volt a szegényeket érintő veszély. (8.10) Ön viszont a Népszabadság újságírójaként Ferge Zsuzsának egy másik cikkét, egy másik irományát magyarázza. Azt mondta, hogy félreértelmezik általában Ferge Zsuzsa szavait, amikor azt mondják, hogy négymillió szegény volt akkor Magyarországon. A cikk helyesen interpr etálva - itt jön az ön újságírói bravúrja, hogy hogyan tudja a számokat zsonglőr módjára átvariálni - azt közölte,
