Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. október 15. hétfő - 29. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):
860 Különös a párhuzam, ugyanis a Fidesz orrbaszájba beszél arról, hogy mennyire nem kívánnak ők nogo zónákat, és mi van a hanyatló Nyugato n. Nagyon sokat beszél arról a Fidesz, hogy nem akarnak párhuzamos társadalmakat. Mégis azt látjuk, hogy bizony Magyarország egyes vidéki peremhelyzetű részein ezek a párhuzamos társadalmak már kialakultak, és szerintünk teljes mértékben jogos a kérdés, ho gy mennyire tarthatjuk hitelesnek a kormány integrációs politikáját, illetve annak sikerességét. Véleményünk szerint három dolog egészen biztos. Az egyik az, hogy ez a megcsonkított, kicsi Magyarország valóban túl kicsi egy újabb Trianonhoz. A második dolo g az, hogy Magyarországon tartozzon bárki bármilyen kisebbséghez, be kell tartania a mindenkire nézve kötelező együttélési normákat. És a harmadik dolog, amit, kérem, elnök úr, higgyen el nekem, tiszta szívből vallom azt, hogy nekünk igenis felelősségünk é s kötelességünk az, hogy azoknak a cigány embereknek, akik a felelősen vállalt gyermekeik jövőjét a tanulásban és a munkában látják, akik elfogadják az együttélési normákat, akik a megoldást nem holmi törzsi rasszizmusban vagy éppen annak egy modernizált, etnonacionalista változatában, illetve a szeparatizmusban látják, nekünk baráti jobbot kell nyújtani. Ezekre a dolgos, becsületes cigány emberekre nekünk úgy kell tekintenünk, mint honfitársainkra. De azt is ki kell mondjuk, hogy azzal a problémahalmazzal, amivel az integráció, illetve az integráció elmaradásának tekintetében szembesülünk, foglalkozni kell. Sokkal inkább foglalkozni kellene, mint ahogy azt eddig tette a kormányzat, sokkal jobban oda kellene figyelni ezekre a gettórégiókra. És ha megnézzük a zt, hogy hány milliárd, mennyi rengeteg forint uniós vagy éppen hazai forrás ment el Farkasokra, Voldemortokra vagy éppen az ország másik csücskében, délkeleten a Simonkaféle bizniszre, akkor látnunk kell és ki kell mondanunk azt, hogy ezeknek a pénzeknek bizony lett volna máshol helyük, jobban is tudtak volna hasznosulni. Köszönöm a figyelmüket, és kérem azt, hogy közösen gondolkozzunk el ezekről a problémákról. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Emlékez tetem önöket, hogy az Országgyűlés elnöke Demeter Márta képviselő asszonyt a mai ülésnapról kizárta. Ennek értelmében képviselő asszony napirend utáni felszólalására nem kerülhet sor. Viszont napirend utáni felszólalásra jelentkezett az LMP képviselőcsopor tjából Ungár Péter képviselő úr: „Kiművelt emberfők” címmel. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. UNGÁR PÉTER (LMP) : Köszönöm a szót. Azzal szeretném kezdeni, hogy a Jurassic park című filmben van egy olyan, hogy az élet mindig utat talál. Ma nem tudták képviselőtársaim Kövér László önkényes magatartása miatt elmondani a felszólalásaikat, de itt vannak nálam, úgyhogy mégiscsak elhangoznak az ülésteremben. Bár már úgy, hogy kormánypárti képviselők kizárták magukat a munkavégzésből, és kizárták magukat abbó l, hogy részt vegyenek az ülés munkájában. Az első Hohn Krisztina interpellációja lenne, „Közpénzből miért épül magániskola Debrecenben?” címmel. Nagyon sajnálom, hogy Kósa Lajos képviselő úr most nincs jelen, hogy ezt végighallgassa, illetve nem kapunk rá választ. De mégiscsak fontos azt tudnunk, hogy 3,3 milliárd forint közpénzből épül Debrecenben egy iskola, egy olyan iskola, amelynek állítólag - vagy sajtóhírek szerint, és ezért lett volna jó, ha választ kapunk erre, mert akkor megtudjuk, hogy ez így le sz vagy sem - akár 5 millió forintot is kell fizetni egy tandíjért. Nekünk az lett volna a kérdésünk az államtitkárok Mekk mesteréhez, Rétvári Bencéhez, hogy vajon miért van az, hogy közpénzből fizetünk valamit, és utána ők tandí jat szednek be. Miért fizetünk közpénzből valamit, amiért utána tandíj van? Miért fizetünk egy magániskolát Debrecenben közpénzből? Miért van az, hogy nem arra költik akkor a közpénzt, hogy a közoktatásba fektessék? De egyébként van egy másik része ennek a kérdésnek, hogy a debreceni iskola üzemeltetője részben
