Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 12. szerda - 50. szám - Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb globális és hazai kihívása; megfékezése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást című politikai vita - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
3347 éghajlatváltozás ugyanis a világ legtöbb országát gyors cselekvésre, ezen belül az energiaellátás, a közlekedés, a víz, az erdő- és mezőgazdálkodás mélyreható átalakítására kényszeríti. Óriási és egyre növekvő piaca, üzleti lehetősége lehet mindazoknak a gazdaságoknak és vállalkozásoknak, amelyek ezekre az igényekre a legversenyképesebb megoldásokat kínálják majd. Magyarorszá gnak ebbe a csoportba kell tartoznia, hiszen minden adottsága megvan hozzá, éppen ezért a dinamikus és minőségi innovációra fokozottan támaszkodó gazdasági növekedésünknek erős támasza lehet a gazdaság klímabarát átalakításában rejlő innovációs és üzleti l ehetőségek feltárása, kihasználása. Mi ezt a pályát nevezzük bajnokpályának. A gazdasági fejlődést ugyanakkor az éghajlatvédelem követelményével összhangban, fenntartható módon kell megvalósítanunk, ezért a dinamikus gazdasági növekedés fenntartása mellett Magyarország 2030ra, az Európai Unió vállalásával teljes összhangban, 40 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatásúgázkibocsátását az 1990. évi bázishoz képest. A fentiek alapján a kibocsátáscsökkentési intézkedéseink fókuszába a klímavédelem mell ett egyéb társadalmi hasznokat kínáló, kiemelten a rezsiköltségek fenntartható módon történő csökkentését, az energiaellátásbiztonságot és az innovációt támogató intézkedéseket helyezzük. Ezért a kormányzati intézkedések gerincét az energiamegtakarítás mi nden formájának ösztönzése, ezen belül az épületek energiafelhasználásának racionalizálása, a megújulóenergiafelhasználás növelése, a közlekedészöldítés és a nukleáris energia hasznosítása alkotják. Reális célnak tartjuk, hogy 2030ra energiafelhasználásu nkban a jelenlegi 14 százalékról 20 százalékra nőjön a megújuló energiaforrások részaránya. Az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz történő alkalmazkodási képességünk erősítését szolgáló intézkedések azokat a pontokat célozzák, ahol Magyarország az éghajlat változásra legérzékenyebben reagál. Ezek a vizeink és termőföldünk védelme, az éghajlatváltozás emberi egészségre gyakorolt negatív hatásainak mérséklése és a kritikus infrastrukturális szolgáltatások szélsőséges éghajlati jelenségekkel szembeni ellenálló képességének növelése. Végül hangsúlyozzuk, hogy miközben éghajlatunk védelmében a kormányzat kiemelt felelősséggel bír, a klímavédelem a legelemibb módon közös ügyünk, a települési önkormányzatok, az üzleti vállalkozások, a helyi vallási és civil közösség ek, a környezetvédő és természetvédelmi szervezetek, az oktatási intézmények, a családok és minden egyes magyar állampolgár részt kell vállaljanak ebből a közös ügyből. Csak szoros együttműködés esetén van esélyünk közös sikerre az éghajlatvédelem területé n. Tisztelt Országgyűlés! Nézzük meg most Magyarország helyzetét! Fontos, hogy mindannyian tisztában legyünk a jelenlegi magyarországi éghajlati helyzetképpel és várható jövőképpel, továbbá engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket a kormány tudományos össze fogást támogató kezdeményezéséről. Magyarországon a múlt század eleje óta tapasztalt 1,15 Celsiusfokos országos mértékű hőmérsékletemelkedés meghaladja a globális változás 0,9 Celsiusfokosra becsült mértékét. Hazánkban is minden kétséget kizáróan növeke dni fog az átlaghőmérséklet a jövőben, az évszázad közepéig nyáron 1,42,6, illetve ősszel 1,62 Celsiusfokos változásra számíthatunk, míg az évszázad végére a növekedés őszre megközelítheti, nyáron pedig meg is haladhatja a 4 fokot. Annak érdekében, hogy hazánk alkalmazkodni tudjon az elkerülhetetlenhez és elkerülje az elkerülhetőt, a magyar kormány az éghajlatváltozási kormányközi testület globális éghajlatváltozást értékelő jelentéseinek mintájára egy Magyarországra összpontosító nemzeti jelentés elkész ítését tervezi, ennek az első alkalmát az Innovációs és Technológiai Minisztériumban megtartottuk. Tisztelt Országgyűlés! Az üvegházhatású gázok kibocsátása szempontjából Magyarország helyzete az Európai Unión belül kedvező. 1990hez képest 34 százalékkal csökkentek a hazai kibocsátások, a csökkenésben a gazdasági konjunktúra mellett az éghajlatvédelmi erőfeszítések játszottak kiemelkedő szerepet. A Magyarországra vonatkozó 6 tonna körüli egy főre jutó kibocsátási érték alacsonyabb a 8 tonna/fő fölötti euró pai átlagértéknél.
