Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 12. szerda - 50. szám - Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb globális és hazai kihívása; megfékezése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást című politikai vita - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
3348 2008 és 2009 között közel 9 százalékkal csökkent a kibocsátásunk, majd a következő öt évben, 2009 és ’13 között nem csupán alacsony szinten maradt, de további 12 százalékos csökkenést mutatott. A kibocsátások csökkenő trendje ugyan ’14b en megszakadt, ’15ben pedig már 5 százalékos növekedést regisztrálhattunk, és bár kisebb mértékben, de a növekedés 2016ban is folytatódott, az elmúlt években a kibocsátás a meglóduló gazdasági növekedéssel szoros összefüggésben nőtt meg, tehát a növekedé s következményeként. (14.30) Ugyanakkor fontos azt is megjegyezni, hogy az a tévhit, hogy a gazdasági növekedés és a dekarbonizáció között szükségszerűen ellentétes kapcsolat van, Magyarországon is alaptalannak bizonyult; miközben a GDP 1995 és 2016 közö tt 59 százalékkal nőtt Magyarországon, az üvegházhatású gázok kibocsátása ugyanezen idő alatt 19 százalékkal csökkent. A kedvező összkép kialakulásához számos kormányzati intézkedés járult hozzá. A kormány a tagállami kvótabevételekből országos elektromobi litási és energiahatékonysági programokat hirdet a zöldberuházási rendszer, a zöldgazdaságfinanszírozási rendszer és a gazdaságzöldítési rendszer népszerű programjain keresztül; az emissziókereskedelmen kívül eső szektorokban, mint a közlekedés, hulladékg azdálkodás, mezőgazdasági és épített környezet, Magyarország az Európai Unió tagállamai közül magasan az élvonalba tartozik kiemelkedő kibocsátáscsökkentési eredményeivel. Habár 2020ig 10 százalékkal növelhette volna kibocsátásait célértéke alapján, várha tóan legalább ugyanekkora csökkenést lesz képes elérni. Jelenleg hazánk a 2005. évi bázisévhez képest mínusz 13 százalékon áll a rendelkezésünkre álló 2016os leltáradatok alapján. A kibocsátások csökkentéséhez leginkább az épületállomány energiafelhasznál ásának a változása járult hozzá; a kibocsátások itt mintegy 5,5 millió tonna CO 2egyenértékkel estek vissza 2005 és 2016 között. Ez a Mátrai Erőmű éves kibocsátásának megfelelő nagyságrendű üvegházgázkibocsátás, és ez 32 százalékos csökkenésnek felel meg. A háztartások részben az időjárás alakulásától is függő tüzelőanyagfelhasználása összességében csökkent ebben az időszakban, nagyjából 1113 százalékkal. A földgázfelhasználás 2005 és 2014 között ennél is drasztikusabban, 42 százalékkal csökkent, ezzel p árhuzamosan viszont a tűzifa és egyéb biomasszák felhasználása megduplázódott. E kedvező fejleményekhez jelentősen hozzájárultak az operatív progra mok forrásaiból a közintézmények energetikai korszerűsítésére szánt, százmilliárd forintot bőven meghaladó tá mogatások, valamint az „Otthon melege” program épületenergetikai és berendezéscserét támogató programjai. Engedjék meg, hogy a kibocsátási adatok ismertetése után tételesen röviden összefoglaljam a 2010 óta elért fontosabb klímapolitikai eredményeket, miv el hazánkban az éghajlatvédelmi szabályozás és végrehajtás az elmúlt időszakban számos pozitív változáson ment keresztül. Az Országgyűlés az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye részes feleinek 21. konferenciáján elfogadott párizsi megállapodá st a 2016. évi L. törvénnyel kihirdette. Magyarország 2010 óta vesz részt a nemzetközi klímafinanszírozásban, tagja a Global Environment Facility, azaz az ENSZ környezetvédelmi programja egyik programvégrehajtó egysége irányító bizottságának. A montreali j egyzőkönyv kigali módosítása elősegítheti a környezetbarát és energiahatékony technológiák elterjedését, Magyarország az Európai Unióban elsőként és a világon is az elsők között zárta le a belső ratifikációs folyamatot ezzel kapcsolatban. A környezeti és e nergiahatékonysági operatív program keretén belül mind a 19 megyére megyei klímastratégiák készültek, valamint elkészült Budapest főváros klímastratégiája is, amelyek az adott szinten szükséges fejlesztések megalapozását szolgálják. Mindemellett széles kör ű célcsoportot tömörítő megyei éghajlatváltozási platformok, illetve fővárosi éghajlatváltozási platform létrehozására került sor. A helyi, térségi és országos, klímaváltozással kapcsolatos stratégiaalkotást és döntéshozatalt, illetve a szükséges intézkedé sek megalapozását segíti a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer, amelynek kidolgozása 2012ben kezdődött a jogszabályi és koncepcionális megalapozással, majd 2016tól már a működő rendszer is elérhető. A KEHOP mellett a terület- és településfejl esztési operatív programokban is lehetőség nyílt a települési és helyi fejlesztési stratégiával rendelkező vidékfejlesztési közösségek számára fenntartható energia- és klímaakciótervek kidolgozására. Szeretném kiemelni, hogy 2018. szeptember 12én a 23 mag yar vidéki várost tömörítő Megyei Jogú Városok Szövetsége is csatlakozott az úgynevezett Under2, azaz 2 Celsiusfok alatti klímavédelmi koalícióhoz. A nemzetközi klímavédelmi szövetség tagjai vállalják, hogy 2050re 80
