Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. december 12. szerda - 50. szám - Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb globális és hazai kihívása; megfékezése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást című politikai vita - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár
3346 négy szinten is elérkezett a cselekvés ideje. A 2015ben elfogadott párizsi megállapodást követően felgyorsultak az e semények, és ennek következtében mind nemzetközi, mind uniós, mind hazai tekintetben nagy kihívást jelentő programok és tervek véglegesítésének és végrehajtásának a szakaszába értünk. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye alatt a részes felek legújabb találkozója épp a napokban Lengyelországban, Katowicében zajlik, ahol az országok intenzív tárgyalásokat folytatnak a párizsi megállapodás részletszabályai elfogadásának érdekében, azaz a párizsi megállapodás végrehajtásának a munkaprogramjáról. (14.20) A z európai uniós elnökség ezekben a percekben is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ez a munkaprogram létrejöjjön. Az elfogadott párizsi megállapodás, amely felváltja a kiotói jegyzőkönyvnek a csak fejlett országokra vonatkozó vállalásokat tartalmazó rendszeré t, megfelelő keretet biztosít a nemzetközi klímapolitika 2020 utáni kezeléséhez és ezáltal az európai uniós klímavédelmi intézkedések megvalósításához is. Az Országgyűlés idehaza október 31én elfogadta a 20182030 közötti időszakra vonatkozó, 2050ig tart ó időszakra is kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát. A második nemzeti éghajlatváltozási stratégiáról szóló országgyűlési határozat alapján hat hónapon belül, azt követően pedig háromévente éghajlatváltozási cselekvési tervet kel l és fogunk kidolgozni. Végül az éghajlatváltozást okozó üvegházgázkibocsátásunk háromnegyedéért az energiafelhasználásunk a felelős. Ezért elkerülhetetlen, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos kibocsátáscsökkentési politikánk középpontjában egy klímat udatos energiapolitika álljon. Az éghajlatváltozási cselekvési terv kialakításával párhuzamosan a kormány döntése alapján dolgozunk a jelenleg hatályos nemzeti energiastratégia felülvizsgálatán és uniós kötelezettségünknek megfelelően a jövő év végig végle gesítendő integrált nemzeti energia- és klímaterven. Úgy tűnik tehát, hogy minden szinten, nemzetközi és hazai szinten is elérkezett a következő évtizedekre vonatkozó klímatervek véglegesítésének és az arra épülő cselekvésnek az ideje. A hazai elképzelések jövő évben esedékes véglegesítésének és sikeres végrehajtásának előmozdítása érdekében ezúton előre is kérem az önök hathatós segítségét és közreműködését. Tisztelt Országgyűlés! A mai vitanap elején érdemes megjegyezni, hogy a legutóbb megjelent értékelő jelentések szerint az éghajlatváltozásért felelős emberi eredetű üvegházhatásúgázkibocsátások több mint 70 százalékáért mindössze hat szereplő felel, sorrendben Kína, az Amerikai Egyesült Államok, az Európai Unió 28 tagállama, India, Oroszország és Japán . Ezen belül csak Kína és az Egyesült Államok a világ kibocsátásainak több mint 40 százalékáért felelős. Magyarország a világ kibocsátásainak körülbelül 0,13 százalékát, az EU kibocsátásainak pedig mindössze körülbelül 1,2 százalékát adja. Joggal merül fel a kérdés, hogy az éghajlatváltozás problémájához történő viszonylag csekély hozzájárulásunk ellenére mi indokolja mégis, hogy e kérdéssel itt, a magyar parlamentben kiemelten foglalkozzunk, és az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvés a jövőnket formál ó alapvető kérdés legyen idehaza is. A választ az éghajlatváltozással kapcsolatos politikánk alapvetéseit tartalmazó alábbi öt pontban foglalom össze. Először: a tudományos elemzések arra utalnak, hogy az éghajlatváltozás gyorsabban zajlik, mint gondoltuk, és negatív hatásai hazánkat különösen súlyosan érintik. Ezért az éghajlatvédelem terén azt az elvet valljuk, hogy előzzük meg az elkerülhetőt, de egyúttal készüljünk fel az elkerülhetetlenre is, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tet t erőfeszítések mellett az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvésünkben kiemelt szerepet kell szánnunk alkalmazkodási képességünk erősítésének, illetve az ezzel kapcsolatos szemléletformálásnak. Másodszor: sokan vetik fel a gazdasági növekedés és az égh ajlatvédelem ellentétét, arra utalva, hogy az utóbbi feleslegesen von el erőforrásokat a gazdaságtól. Mi ezt épp fordítva látjuk. Az
