Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár
2998 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Soron következik az államháztartásról sz óló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormányelőterjesztés T/3620. számon a parlament informatikai hálózatán elérhető. Elsőként megadom a szót Banai Péter Benő úrnak, a Pénzügymi nisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. (15.10) BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár , a napirendi pont előadója:Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormányzat egyik fontos cé lkitűzése, hogy a szabályozási rendszerek mindenki számára átláthatóbbak legyenek. Az egyszerűsítés jegyében a kormány áttekintette az államháztartás jogszabályi hátterét. Ennek eredményeként olyan módosítási javaslatokat fogalmaz meg, amelyek a közpénzek felhasználásának gyakorlatát egyszerűsítik, nem veszélyeztetve a közpénzek célszerű és átlátható felhasználását. Az önök előtt lévő törvényjavaslat ennek elérését célozza, módosítva az államháztartásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kérem, engedjék meg, hogy ezek közül kiemeljek néhányat. A rendelkezések között szerepel a bürokráciacsökkentés azon szándéka, hogy a költségvetési fejezetek közötti előirányzatátcsoportosítás végrehajtásához az eddigi előzetes egyetértés kérés e helyett immár csak az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatása szükséges. A javaslat értelmében a fejezetet irányító szervtől, így például egy minisztériumtól, eggyel alacsonyabb szintre kerülnek a különféle költségvetési szervek közötti előirán yzatmódosítási jogkörök. Így ezután ott születhet majd meg a döntés, ahol annak hátterét, gyakorlati szükségességét a legjobban ismerik, egyben lehetővé téve az eljárások gyorsítását. A módosítás szerint az elkülönített állami pénzalapoknál a jövőben már nem lesz szükség a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló rendelet elkészítésére. Ez a deregulációt célozza, hiszen a vonatkozó törvények végrehajtási rendeletei tartalmazzák az adott támogatási eszköz részletszabályait, tehá t további jogszabály megalkotására ez esetben nincs szükség. Ezzel megszűnik a kétszintű szabályozás. Mivel a fejlesztési célú támogatások hatékony felhasználását több esetben nehezíti a közbeszerzési eljárások elhúzódása és az építőipari kapacitások szűkö ssége, a törvényjavaslat új pontként megteremti annak a lehetőségét, hogy a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből a helyi önkormányzatok részére nyújtott - főszabályként a folyósítás évét követő év végéig felhasználandó - költségvetési támogatás felh asználási határidejét a támogató egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítsa, így nem két, hanem egyes esetekben három év állhat rendelkezésre az érintett önkormányzatok számára a támogatott beruházás befejezésére. Az önök előtt lévő javaslat tová bbi pontja értelmében olyan polgárőrszervezet is részesülhet költségvetési támogatásban, amelynek ügyintézője vagy képviseleti szervének tagja polgármester. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a polgárőrszervezetek jelentős többségében az adott település polgármestere a szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervében tagsági, kisebb településeken elnöki pozíciót tölt be. Ennek oka nem a pozícióhalmozásban keresendő, hanem a polgármester személye iránti bizalom, illetve az adminisztratív fel adatellátás hatékonyságának növelése az alapja. Tehát semmi nem indokolja, hogy emiatt a polgárőrszervezetek ne részesülhessenek költségvetési támogatásban.
