Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2999 Jelenleg a költségvetési szervek alapító okiratainak kisebb volumenű, technikai jellegű, például jo gszabályi változásból eredő módosításához is szükséges az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása, ami többletterhet jelent a szervezetrendszer számára. A javaslat szerint ezt követően kizárólag az államháztartási szabályozáshoz szorosan kapcsoló dó, esetlegesen költségvetési hatásokkal is járó módosítási okok esetében szükséges a miniszter egyetértése. Az államháztartást szabályozó joganyag részeként meg kell említeni a Magyarországgazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását is. A javaslat szerint egyrészt lehetővé válik az önkormányzati kezesség, illetve garanciavállalás a száz százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságának kiváltásához akkor is, ha a társaság sem a meglévő, sem az új adósság visszafizetését nem tudja biztosítani, azonban az új adósságnak jobbak a feltételei a meglévőnél. A kormányt, a közigazgatási apparátust, a döntéshozó fórumokat tehermentesítendő az adósságot keletkeztető ügyletekről szóló előzetes adatszolgáltatásról a kormánynak készítendő jelent és helyett elegendő lesz a belügyminiszter és a pénzügyminiszter tájékoztatása, amennyiben az erre vonatkozó javaslatot a tisztelt Országgyűlés elfogadja. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy a továbbiakban az államháztartást szabályozó joganyagon kívüli, a tö rvényjavaslatban szereplő további törvénymódosításokról szintén ejtsek néhány szót. A törvényjavaslat magában foglalja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítását. A társaságiadótörvény lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozások a korábbi években keletkezett negatív adóalapjukat, vagyis az úgynevezett elhatárolt veszteségüket a következő években az adózás előtti eredmény terhére elszámolják. A hatályos szabályok a 20042014 közötti adóévekben keletkezett elhatárolt veszteségek le írására legkésőbb a 2025. adóévben adnak lehetőséget. A törvényjavaslat eredményeként a szabályozás úgy módosulna, hogy az elhatárolt veszteségek utoljára azok, sz2030. adóévben lesznek felhasználhatóak. A módosítás az érintett vállalkozások jövedelmezőség ét, ezáltal jövőbeli beruházási képességét javítja. A törvénymódosításban az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvénnyel kapcsolatos rendelkezés is megjelenik. E javaslat 500 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek elérés éig az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti közteherviselést. Tisztelt Országgyűlés! Összegzésként elmondható, hogy a törvényjavaslat a jogalkalmazás hatékonyságának növelése, az állampolgárok oldalán időnként felmerülő jogértelmezési bizonytalanságok csökkentése és az eljárások során jelentkező bürokrácia mérséklése szándékával dereguláci ós célokat kíván alapvetően meghatározni és megvalósítani. Az adópolitika területén javasolt intézkedések összhangban állnak a kormány költségvetési, gazdaságpolitikai céljával, a fenntartható gazdasági növekedés támogatásával. Kérem önöket, hogy a törvény javaslatot megvitatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönjük, államtitkár úr. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést nemzetiségi napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Most a vezérszó noki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szabó Zsoltnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. SZABÓ ZSOLT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt időszakban a magyar kormány nagyon sok olyan határozatot és jogszabályt alkotott és hozott, amely a gazdasági stabilitást, a foglalkoztatási számok javítását, valamint a magyar költségvetés stabilan tartását eredményezte. Az ország versenykép essége mindenképpen szükséges ahhoz, hogy stabil pénzgazdálkodást tudjunk alkotni a jövőben is. Az előttünk fekvő T/3620. számú, az
