Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint az egészségüggyel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2975 úgy gondolom hogy a tájékoztatási jog és a tájékoztatási kötelezettség körüli bizonytalanságok, sőt egyáltalán az, hogy mit nevezünk a terápiát alkalmazó személy vagy a gyógyszerész ajánlásának, az ebbéli bizonytalan megfogalma zások nem segítik az ügy megoldását, különösen úgy, hogy a szabálysértéseknél, csakúgy, mint a büntető törvénykönyvnél vagy a büntetéseknél és a bűncselekményeknél, egy logikailag zárt, szigorú és egy pontos, szó szerinti megfogalmazást és az emberek által jól érthető magatartást kell lefednie. Sem a tájékoztatási kötelezettség, ami az egészségügyi törvényben benne van, sem pedig az ajánlás, amiről meg semmi nem rendelkezik, nem tartalmazza magában ezt a pontosságot. Tehát én azt javaslom, és a Jobbik erre tett egyébként módosító javaslatot is, hogy ezeket a szabályozási szándékokat most tegyük zárójelbe, és hagyjuk ki ebből a törvényjavaslatból, mert nem megfelelő az az eszköz, amit használni kíván a kormány. Természetesen lehet erről majd vitát folytatni, éppen ezért fontos a társadalmi konzultáció, hogy ezeket a vitákat megnyugtatóan lezárjuk, és akkor lehet továbblépni. Ami a kamarai tisztségviselők ciklusának a meghosszabbítását illeti: a Jobbik nyilván tudja, hogy a kamarák részéről érkezett egy jelzés, hogy ezt a fajta korlátozást, miszerint kétszer töltheti be valaki ezeket a tisztségviselői státuszokat, ők szeretnék feloldani. Határozott álláspontunk nagyon régóta, hogy a kamaráknak az autonómiájába, a saját önkormányzatiságába a politika, a politikai pártok nem avatkoznak be. Úgyhogy a legutolsó, amit mondani tudok, hogy bármit is javasol a kamara, a törvényhozásnak egyetlenegy feladata van a szakmai kamarákkal kapcsolatosan: olyan szabályozási környezetet hozzon, ami javítja a kamarai tagoknak a kama rai életben való részvételét, a döntéshozatalokban való részvételét, a tagsági jogoknak a leggyakoribb gyakorlását, hiszen azt láttuk, azt láttam én is, egyébként jogászi hivatásomra tekintettel is, hogy mi az ügyvédi kamarában is nagyon sokszor azzal a kr ízissel álltunk szemben, hogy a tagok nagyon kevés részének bírta felhatalmazását a mindenkori elnökség, mert a tagoknem érezték magukénak a kamarai tevékenységet. Én azt kívánom az összes szakmai kamarának, hogy talán ez legyen a legkisebb gondjuk, hogy m iként módosuljon ez a törvény, legyen egy sikeres, virágzó és minél több kamarai taggal működő tagsági élet, mert ezzel tudják az autonómiájukat a legjobban kiteljesíteni. Ami a Btk.módosítást illeti: ott én nem érzem azt a zárt koherenciát, amiről államt itkár asszony beszélt. Pontosan, amit az előbb elmondtam, hogy a szabálysértési jogszabályoknál, illetve a büntető törvénykönyveknél egy nagyon jól meghatározott és egy nagyon zárt logikai rendszernek kell léteznie, szerintem most pont a módosítással ez me gbicsaklik. És elmondom, hogy mi az én álláspontom, és ebben természetesen tudunk vitatkozni. Én úgy gondolom, hogy az a szabályozás, ami jelenleg volt a 186. §ban, leszámítva az új pszichotrop anyagokra vonatkozóan, ami korunk egyik pestise és egy robban ásszerűen terjedő problémája a dizájnerdrogoknak, illetve az egyéb más, ehhez kapcsolódó gyógyszereknek vagy gyógyászati készítményeknek az illegális használata, szóval az a helyzet, hogy eddig is jól és szerintem megfelelően kezelte a rendelkezésre álló j ogszabályhelyünk egy egészségügyitermékesernyő vagy egy ilyen nagy csoport alá helyezve mindazokat az elkövetési magatartásokat, mindazokat az elkövetési tárgyakat meg azokat a személyeket,akik elkövethették akár a minősített esetét. (13.30) Úgy gondolom , hogy ennek a duplikálása, pláne úgy, hogy a 186. § elé hozzuk be 185/A. §ként az egyébként utána következő bekezdést nagyban fedő új törvényi tényállást, szerintem nem segíti a zárt koherenciáját ennek a jogszabálynak. Sőt, sokkal nehezebb eligazodást f og adni majd, ugyanis nem tudjuk majd meghatározni, hogy a két cselekménynek, illetve a két tényállásnak vane valami viszonya egymáshoz specialitás tekintetében. Tehát melyik lesz az az általános elkövetési magatartás, tényállás, amit mindenkire alkalmazh atunk, és mikor lépi át, mondjuk, a magatartás azt, hogy a 186. § szerint minősüljön. Tehát ebben szintén nagyon nehéz szerintem jól látni. Egy biztos: azt az új rendelkezést, amely a pszichotrop anyagokra vonatkozik és a dizájnerdrogokkal szembeni küzdel emben segítséget nyújthat a kormánynak, illetve a bűnüldöző hatóságnak, valahova el kell helyezni a jogszabályban, ez nemcsak nemzetközi kötelezettségünk és
