Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 29. csütörtök - 46. szám - Egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK):
2953 Nagyon nagy előrelépésnek tartom egyébként azt, hogy a szolgálati időbe már beleszámít. De ha belegondolnak, hogy ezeknek az embereknek a nyugdíja egyáltalán nem gyarapszik az alatt az idő alatt, ami alatt szolgálatot teljesítenek beteg h ozzátartozóik mellett, akkor gyakorlatilag nemcsak jelen pillanatban kényszerülnek arra ezek az emberek, hogy nyomorban éljenek, hanem akkor is, amikor majd elérik az öregségi nyugdíjkorhatárt, és gyakorlatilag ez jelentősen hozzájárul az ő időskori elszeg ényedésükhöz. Történik ez gyakorlatilag főleg abban az esetben, amikor valaki egy beteg gyermeknek adott életet, és több évtized esett ki az életükből anélkül, hogy normális kerékvágásba terelhették volna az életüket. Amellett szeretnék érvelni, tisztelt k ormánypárti képviselőtársaim, hogy ezek az emberek, akik hogyha módjukban állna, meg tudnának fizetni egy otthonápolót, és több százezer forintért tennék ezt, megérdemlik azt, hogy ha mentesítik az államot, az állam alkalmazásában álló szakszemélyzetet att ól, hogy az ő hozzátartozóikat gondozzák, akkor igenis megérdemlik azt a bérezést, amit egyébként a szakápolók megérdemelnek, és a szakápolók megkapnak a munkájukért. Felhívnám arra a figyelmet, hogy ezeknek az embereknek az esetében nincsenek ünnepek, nin csenek éjszakák, hallották az ellenzéki képviselőtársaim felszólalását is, nagyon sok esetben, több évtizeden át szondával etetik saját gyermekeiket. Én azt hiszem, hogy nem kell amellett különösebben sem anyagi, sem erkölcsi érveket még felsorakoztatni, h ogy aki ezt 024ben magára vállalja, felhívnám a figyelmet arra, hogy az nem kizárólag a kórházi szakszemélyzet bérezésétől mentesíti az államot, hanem az állami intézményrendszerben fizetendő egyéb költségek alól is mentesül ilyen értelemben az, akit kie melnek, és otthon ápolnak. Úgyhogy én kérem önöket, hogy ne csak azokat az előrelépéseket tegyék meg az otthonápolási díj esetében, amelyeket már megtettek, és amelyeket üdvözlendőnek tartok, mert látom azt, hogy a kormánypártok is felismerték ennek szüksé gességét. Vegyék észre azt, hogy itt 33 ezer ember nemcsak nyomorban él, hanem teljesen méltatlan körülmények között, nem tudják méltó körülmények között ellátni azokat a beteg hozzátartozókat, akikről nem tudjuk azt, hogy meddig szorulnak még ellátásra. E gészen egyszerűen a kilátástalanság netovábbja az, ami ezeknek az embereknek az életében zajlik. Kérem önöket tehát, hogy segítsenek abban, fogalmazzák át ezt a törvénymódosító javaslatot olyan módon, hogy elismerik az otthonápolást munkaként, elismerik az t, hogy itt ez egy olyan szolgálat, amiben jelen pillanatban sem élhet nyomorban a szolgálatot teljesítő, az sem, akit ápolnak, és a jövőre nézve pedig az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor törekedni kell arra, hogy ezek az emberek szintúgy megbecsültségn ek örvendjenek, mint ahogyan többi honfitársunk. Kérem továbbá arra önöket, hogy ne tegyenek különbséget otthonápoló és otthonápoló között. Értem én azt a szándékot, értem én azt, vagy érteni vélem azt, hogy nagyobb tragédiának gondolják önök, hogyha valak i egy beteg gyermeknek ad életet, vagy valakinek időközben olyan beteg, súlyos betegségben szenved a gyermeke, ahhoz képest, hogy valakinek az idős hozzátartozója képtelen már ellátni magát. Tehát értem azt, hogy önök ebben látnak valamifajta erkölcsi vagy morális különbséget, én magam nem látok, és financiális értelemben is indokolhatatlan az önök álláspontja. Úgyhogy kérem, hogy tegyék lehetővé a jelen törvénymódosító javaslat keretein belül az egyenlő méltóság elvét, az egyenlő bánásmód elvét és azt is, hogy ezek az emberek méltóképpen élhessék az életüket, úgy az otthonápolók, mint az otthonápoltak. Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a függetlenek soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. M ost van lehetőség, tisztelt képviselőtársaim, kétperces felszólalásokra. Meg is adom a szót Varju László képviselő úrnak, a DKból. Két helyre jelentkezett, képviselő úr, kétpercesre is meg ismételtre is. VARJU LÁSZLÓ (DK) :
