Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2854 Ennek következ tében ezek az ügyek az Alkotmánybíróság, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerültek, ahogy említettem, miután a bevett egyházi státuszukat nem kapták vissza, és mind a két testület megállapította az alapvető emberi jogok megsértését, valamint az alaptörvényellenességet is. Az Emberi Jogi Bíróság ezenkívül megállapította, hogy nem elfogadhatóak azok a megoldások, amelyek következtében volt egyházaktól megvonják az egyházi státuszt úgy, hogy egyébként évek, pontosabban itt évtizedek óta egyházként működtek Magyarországon. Ezenkívül megfogalmaztak bizonyos követelményeket, amelyeket az egyházjogi szabályoknak teljesíteniük kell annak érdekében, hogy azok alkotmányosak, az emberi jogokkal összeegyeztethetőek legyenek. Az Emberi Jogi Bíróság kiemelte, hogy amennyiben az állam nem regisztrálja újra bevett egyházként a korábbi bevett egyházakat, az az egyesülési és a vallásszabadságot is, így a vallásszabadsághoz tartozó vallási egyesülési jogot is egyszerre sérti. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Szeretnék kitérni arra, hogy a törvényjavaslat ezen követelményeknek sajnos nem tesz eleget, több szempontból sem. Egyrészt nem rendezi azoknak a volt egyházaknak a helyzetét, amelyek a 2010 utáni vallásjogi törvény miatt vesztették el egyházi státuszukat. Tekintettel arra, hogy erről a törvény nem rendelkezik, így a kormány az egyházjogi szabályozással kapcsolatos elvárások nulladik lépését szalasztja el, vagyis azt, hogy azokat a szervezeteket, amelyeknek a FideszKDNP kárt okozott, kárpótolja. Másrészt a javaslat később bemutatott részletszabályai sem tartják be az egyházi közösségek közötti diszkrimináció tilalmának elvét, de a világnézetileg semleges állam követelményét sem, véleményem szerint. Röviden azt mondhatjuk, hogy az egyházakkal kapcsolatban a kormányt csak a pénz és a szavazatszerzési lehetőség érdekli. A javaslat ennek ellenére tartalmaz több pozitív előrelépést is, ezt nem vitatom el, így az egyházi státusz kapcsán az eddigi kettő mellé még két egyházi státuszt hoz létre, és ezek megszerzésér e, illetve ezek megváltoztatására bírósági utat biztosít, kivéve a bevett egyházak vonatkozásában - azok lényege az, hogy az állam velük fokozottabban együttműködik, és egy ilyen gyakorlat az Emberi Jogi Bíróság szerint is megfelelő , és az eddiginél vala mivel nagyobb körben biztosítja az állami támogatások igénybevételének lehetőségét. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az Emberi Jogi Bíróság és az Alkotmánybíróság döntéseiben meghatározott követelményeket figyelem előtt tartva azt mondhatjuk, hogy a javaslat nem felel meg a semleges állam követelményének, és nem biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot. A javaslat egy fokozatos rendszert épít, ez vitathatatlan, amely alapján egy egyházi jogi személy alapvetően, én legalábbis így olvastam, négy kategóriába sorolható: vallási egyesület, ahogy itt említésre került, nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és bevett egyház. A vallási egyesület alapvetően egy egyesület, annak is egy speciális formája. Eltérés az egyesületi főszabálytól, hogy a nevükben nem kell egyesületi nevet feltüntetni, és használhatják az „egyház” elnevezést. Ez az alapvető egyházi forma, amelyet az egyesületi szabályok szerint akár tíz személy is alapíthat. Az egyesületek alapvetően nem jogosultak állami támogatásra, de az adó egy százaléka felajánlható számukra. Ez önmagában nem ellentétes az AB és az Emberi Jogi Bíróság gyakorlatával, maga az Emberi Jogi Bíróság is elismerte, hogy kisebb, új egyházak esetén indokolt egy türelmi idő, amíg az adott egyház ismertté válik. Az igazi problémák ezek után kezdődnek, és az ez után jövő szabályok alapján mondhatjuk azt, hogy a hitélet a Fidesz számára a pénz és a szavazatok miatt fontos, a fokozatokon való feljebb jutás ugyanis attól függ, hogy hány személy ajánlotta fel adója egy s zázalékát ezeknek az egyházaknak. Így a nyilvántartásba vett egyházhoz ezer, a bejegyzett egyházhoz négyezer ilyen magánszemélyre van szükség - zárójelet nyitok: a bevett egyházzá váláshoz átfogó megállapodás szükséges az állammal, ez nincs adófizetéshez k övetve. Ez önmagában kifogásolható, hiszen egyrészt a hitéletet az szjafizetési kötelezettséggel köti össze - zárójelet nyitok ismét: így sem a munkanélküliek, sem a
