Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2855 nyugdíjasok, sem azok, akik más okból nem fizetnek szjat, nem tudnak részt venni jogilag az egyház alapításában , másrészt nem indokolt a taglétszámtól eltérő feltétel megadása, hiszen a hitélet alapvetően lelkiismereti és nem pénzben mérhető kérdés. A javaslat biztosít egy gyorsabb és egyszerűbb megoldást is. Ennek az alapja már a taglétszá m és nem az szja egy százalékát felajánlók köre, azonban a javaslat egy további követelményt is megfogalmaz ennek kapcsán, mégpedig azt, hogy a hitéleti vagy közcélú tevékenysége körében ne igényeljen az így engedélyezett, nyilvántartásba vett vagy bejegyz ett egyház állami, EUs vagy nemzetközi támogatást egyedi elbírálás rendszerén keresztül. Ez önmagában jelzi, hogy a Fidesz számára a hitélet csak a pénzről szól, és bizonyítja, hogy eredetileg is azért vonták meg egyes egyházaktól az ilyenfajta státuszt, mert soknak tartották azt az állami támogatást, amit számukra adniuk kellett. Tisztelt Ház! Megjegyzendő ennek kapcsán az is, hogy mit jelent a szabályozás a jogfosztott egyházak részére. Az ő esetükben ugyanis a törvény egy kedvezményt ad akkor, ha 2011 e lőtt is hitéleti tevékenységet folytattak úgy, hogy ez az idő beleszámít a státuszváltozáshoz szükséges idő követelményébe, ilyen felmentést vagy kedvezményt a törvény azonban nem ad az adó egy százaléka vonatkozásában. Vagyis amennyiben a jogfosztott egyh ázak nem tudnak felmutatni statisztikát arra vonatkozóan, hogy az elmúlt években elérte az egyszázalékos felajánlások száma az ezer, illetve négyezer darabot, abban az esetben továbbra sem kerülhetnek magasabb egyházi státuszba, csak akkor, ha lemondanak a pályázati úton való forrásigénylés lehetőségéről. Az szjaegyszázalékokat pedig nyilvánvalóan nem lesznek képesek felmutatni, hiszen nem kaphatták meg ezeket a felajánlásokat az elmúlt években. Fontos kiemelni továbbá azt is, hogy ezek a státuszok elsősor ban az állami támogatás mértéke miatt fontosak, ugyanis a fokozatokon előre haladva egyre több támogatást nyújt az állam a hitéleti tevékenységre. A vallási egyesület a hitéleti tevékenységek körében ilyenben nem részesül, például közcélok támogatására kap hat állami támogatást, és kizárólag az adó egy százalékára jogosult. Ez a helyzet azonban önmagában visszás, hiszen, bár valamennyi türelmi idő egy újonnan alapított egyház esetén indokolt, ezek után a hitélettel összefüggésben állami támogatás biztosítása indokolt, sőt az Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára is figyelemmel kötelezettsége is az államnak biztosítani az egyházak működését, illetve a működéshez segítséget nyújtani. Külön felhívta a figyelmet az Emberi Jogi Bíróság arra, hogy az államot pozitív int ézményvédelmi kötelezettség terheli, ami alapján segítenie kell a lelkiismereti és vallásszabadság érvényesülését. Hasonló helyzettel találkozhatunk a nyilvántartásba vett egyház esetén is. Az alapvető különbség a két forma között mindössze annyi, hogy az állam köthet megállapodást a hitéleti tevékenység, illetve a közcélú tevékenység támogatására, egyesület esetén öt, nyilvántartásba vett egyház esetén akár tíz évre. Itt fontos felhívni a figyelmet arra, hogy amennyiben bejegyzett egyházzá egy egyesület úg y válik, hogy lemond az egyedi támogatások lehetőségéről, akkor kizárólag az szjaegyszázalékokon keresztül tud támogatást szerezni. Az első lényeges különbség a bejegyzett egyháznál található, itt ugyanis az államnak már a javaslat szintjén is jelentkezik a pozitív kötelezettsége, amely értelmében az állam az szjaegyszázalékokhoz kapcsolódóan köteles kiegészítő támogatást nyújtani. A bevett egyház a státuszát az állammal kötött átfogó megállapodással nyeri el. További követelmény ezzel kapcsolatban mindös sze annyi, hogy bejegyzett egyház legyen. Ezen egyházi forma vonatkozásában már az állam pozitív kötelezettsége teljes, az államnak kötelezettsége költségvetési támogatásban részesíteni a hitéleti és közcélú tevékenységével összefüggésben. Ezen a szinten k ellene visszaállítani azokat az egyházakat, akiktől a bevett egyházi státuszt a Fidesz elvette, látható azonban ennek a pénzügyi vonatkozása, tekintettel az állami kötelezettségekre. (16.20) Ezek alapján tényleg minden kétségen felül áll, hogy a hitélet a Fidesz számára pénzkérdés. Külön is ki kell emelni, hogy az állam számára a javaslat előírja a támogatási kötelezettséget a jogi
