Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2846 az európai államokban is strukturált szabályozás érvényesül az állam és a vallási közösségek kapcsolatát illetően. Tekintettel arra, hogy a törvényjav aslat a magyar jogrendszer széles spektrumára is hatást gyakorol, sarkalatos tárgykört érint, a törvényjavaslat 2019. áprilisi hatálybalépéssel számol, egyrészt a kellő felkészülési idő alkotmányos követelményének érvényesítése érdekében, ami kétirányú min t kellő felkészülési idő: egyrészt a jogalkotó rendelkezésére kellő idő álljon a szükséges törvénycsomag előkészítésére, másrészt a vallási közösségeknek is megfelelő felkészülésük legyen. Összességében azt gondolom, a törvényjavaslat elfogadása esetén a m agyar egyházügyi szabályozás belesimul az európai, strukturált egyházi szervezeti formákat biztosító szabályozásba, és ilyen módon megfelel a nemzetközi sztenderdeknek, megfelel a nemzetközi fórumok által támasztott elvárásoknak, megfelel a magyar alkotmán yos követelményeknek, és egyben kioltja a hazai szabályozással szemben megfogalmazott valamennyi kritikát. Úgyhogy ezen pontok alapján szeretném kérni, mivel kétharmados törvényről van szó, valamennyi országgyűlési képviselő támogatását. Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként Herczeg Tamás képviselő úr, a Fidesz vezérszónoka mondja el a véleményét. Parancsoljon! HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Csak egy gondolat erejéig hadd térjek vissza az előző törvényjavaslatra. És nem Arató Gergely képviselőtársam vagy Korózs Lajos képviselőtársam gondolatára hivatkoznék - ugye, ő státus zinkonzisztenciát említett a Számvevőszék vezetőjével kapcsolatban , hanem Nacsa Lőrincre utalnék, aki azt mondta, hogy méltó és igazságos a Számvevőszékkel, illetve a közszolgálati tisztviselőkkel kapcsolatos törvény tárgyalása. Úgy gondolom, legalább en nyire méltó és igazságos azzal a napirenddel, azzal a törvényjavaslattal foglalkoznunk, amihez most látunk hozzá, hiszen az Alaptörvény 2011es elfogadását követően az Országgyűlésnek meg kellett alkotnia azokat a törvényeket, amelyek az érintett jogterüle teket az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangba hozzák. Ezen törvényjavaslatok közül az elsők között került elfogadásra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény. Ez az új törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1997. évi IV. törvényt kívánta felváltani. Az új törvényjavaslat elfogadásának indoka nemcsak az Alaptörvényhez történő megfeleltetés volt, hanem az akkor hatályos jogszabályok kiskapuit kihasználó úgynevezett bizniszegyházak visszaéléseinek megszüntetése is, ahogyan ezt államtitkár úr is elmondta. Csak összehasonlításképpen említeném egyébként, hogy 2011ben Magyarországon több mint 300 szervezet volt egyhá zként bejegyezve, míg ugyanebben az esztendőben Szlovákiában 18, Csehországban 34 vagy Franciaországban 75. Az akkoriban ismertté vált botrányok és a bejegyzett szervezetek egyedülállóan magas száma ékes bizonyítéka volt az elégtelen és túl nagyvonalú egyh ázi szabályozásnak. A törvény megalkotásával a kaotikus helyzet rendeződött, és a visszaélésszerű egyházalapítás és működés megszűnt. Az új törvény bizonyos rendelkezéseivel kapcsolatban azonban az Alkotmánybíróság és egyes nemzetközi szervek, szervezetek, így az Emberi Jogok Európai Bírósága észrevételeket tettek, kritikát fogalmaztak meg. A kormányoldal kész volt, akkor kész volt a minősített többséget igénylő szükséges változtatások végrehajtására, de ebben nem talált partnerre az ellenzék soraiból. Tisz telt Képviselőtársaim! A választópolgárok bizalmának köszönhetően a 2018. áprilisi választást követően újra lehetőségünk lett arra, hogy a kívánt módosításokat elvégezzük. (15.40)