Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HERCZEG TAMÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2847 Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja, hogy eleget tegyen az Alaptörvény ben, illetve annak ötödik módosításában foglaltaknak, továbbá, ahogy az előzőekben említettem, az Alkotmánybíróság és a nemzetközi szervezetek által tett jelzésekkel kapcsolatos kérdéseket tisztázza. A törvényjavaslat 1. §a elvi éllel, szándékkal kinyilvá nítja, hogy - idézem : „A lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog, amely nem köthető semmilyen jogi formához.” A vallási közösségek jogállásáról szóló fejezet kimondja: „Vallási közösség a természetes személyek minden olyan köz össége, szervezeti formától, jogi személyiségtől vagy elnevezéstől függetlenül, amely vallás gyakorlására alakult, és elsődlegesen vallási tevékenységet végez. Vallási közösség működhet jogi személyiség nélkül, valamint jogi személyiséggel rendelkező szerv ezeti formában.” Tisztelt Ház! A tervezet bizonyos többletjogosítványokat rendel a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára. Ilyen szervezet a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház. A vall ási közösségek különböző jogi státuszának meghatározására azért van szükség, mert nem minden vallási közösségnek azonos a társadalmi támogatottsága, továbbá nem elég önmagában a jelen idejű aktuális támogatottságot nézni, hanem annak tartósságát is figyele mbe kell venni akkor, amikor kategóriákat átlépve szélesítjük vagy szűkítjük a szervezetek jogosítványait. A törvényjavaslat az expozéban már ismertetett objektív kritériumokat alkalmaz annak érdekében, hogy a szabályozás a célját elérje. Kiemelendőnek tar tom, hogy a törvényjavaslat megadja a vallási közösség definícióját, és taxatíve felsorolja, hogy mi nem tekinthető vallási tevékenységnek, ezzel is már egy korlátot alkotva a kiskapukat kereső szervezetekkel szemben. Így tehát önmagában, hangsúlyozom: önm agában nem tekinthető vallási tevékenységnek a politikai és érdekérvényesítő, a pszichikai vagy parapszichikai, a gyógyászati, a gazdaságivállalkozási, a nevelési, az oktatási, a felsőoktatási, az egészségügyi, a karitatív, a család, gyermek- és ifjúságv édelmi, a kulturális, a sport, az állat, környezet- és természetvédelmi, a hitéleti tevékenységhez szükségesen túlmenő adatkezelési, valamint a szociális tevékenység. A javaslat egyik fontos, garanciális jellegű változtatása, hogy az egyhá zak nem elismerésre, hanem bírósági eljárás keretein belül nyilvántartásba vételre kerülnek, kivéve a bevett egyházi státusz megállapítását. A tervezett jogszabály így ír erről: „A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget - a bevett egyházakat kiv éve - a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba.” Az állam és az egyház elválasztásának egyik sarokpontját deklarálja a tervezet azzal, hogy: „Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet, és nem hozhat létre.” Illet ve az a mondat is a függetlenséget biztosítja, miszerint: „A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami sz ervnek nincs hatásköre.” Fontos körülmény, hogy azokkal a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségekkel megállapodást köthet az állam, amelyek történelmi és társadalmi szerepüknek, társadalmi elfogadottságuknak, beágyazottságuknak, szervezettségükne k, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységeik során szerzett tapasztalataiknak köszönhetően képesek magas szinten ellátni a megállapodás tárgyát képező közérdekű feladatokat. Tehát az állam nem kíván a jogszerűen működő vallási közösségek élet ébe beleszólni, de honorálja és támogatja azokat a szervezeteket, amelyek jelentős munkát végeznek bizonyos társadalmi érdekeket szolgáló célok megvalósítása érdekében. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat megfelel az Alkotmánybírós ág és a releváns nemzetközi szervezetek, így a Velencei Bizottság és az Emberi Jogok Európai Bírósága észrevételeinek, továbbá kiszámítható, objektív, világos kritériumrendszert biztosít a vallási közösségek részére, garantálva továbbra is az állam és az e gyház szétválasztását, amellett, hogy a közérdekű célok mentén együttműködés és anyagi támogatás lehetőségét nyújtja.
