Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
2845 A szabályozás a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlások alapján igazolható társadalmi támogatottságot rögzít és kíván, és legalább 5 éves vallási egyesületként való működ ést ír elő. A nagy társadalmi támogatottsággal bíró, 5 év átlagában legalább 4 ezer 1 százalékos szjafelajánlással rendelkező és hosszú ideje működő vallási közösségeket a bíróság kérelemre bejegyzett egyházként veszi nyilvántartásba. Tehát ez egy új kate gória. Az elvárt működés időtartama legalább 20, illetve 15 éves magyarországi vagy legalább 100 éves szervezett nemzetközi működést jelent. A törvényjavaslat külön szabályokat is megállapít azon jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek számára is , amelyek hitéleti tevékenységük vagy közcélú tevékenységük érdekében az államháztartás alrendszereiből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodások alapján finanszírozott programokból, pályázati vagy pályázati rendszeren kívül, egyedi döntése k alapján támogatást nem kívánnak igénybe venni. Ezen közösségek az szjafelajánlások igazolása helyett igazolt taglétszámuk - nyilvántartásba vett egyháznál 1000, bejegyzett egyháznál 10 ezer tag - alapján is egyházként regisztráltathatják magukat a bírós ágnál. Ez az állammal együttműködést nem igénylő vallási közösségek számára is biztosítja az egyházi jogállás megszerzésének lehetőségét. Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat a vonatkozó alkotmánybírósági döntésre figyelemmel külön kedvezményes lehetőséget b iztosít a jelenleg az Országgyűlés döntésére váró 16 vallási közösség bíróság által történő egyházkénti nyilvántartásba vételére. Tehát ezt fontos minden képviselőnek tudni, hogy a jelen pillanatban országgyűlési döntésre váró 16 vallási közösség esetében a törvényjavaslat elfogadása és hatálybalépése lehetővé tenné azt, hogy ezeket a bíróság egyházként nyilvántartásba vegye. A törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy az Abhatározatnak megfelelően valamennyi vallási közösséget - ezt még egyszer hangsúlyozo m a viták és félreértések elkerülése végett: valamennyi vallási közösséget - meg fogja illetni az egyházak javára felajánlható személyi jövedelemadó 1 százaléka, illetve ezen túlmenően az egyházi jogállással rendelkező vallási közösségeket megilleti az áll am által biztosított egyéb hitéletbeli támogatás is. A logikája a szabályozásnak az, hogy az állam és a vallási közösségek együttműködése terén az állam a közfeladatok ellátása érdekében, figyelemmel a társadalmi igényekre, a partnerek képességére, lehetős égeire, nyitottságára, az egyes vallási közösségekkel bizonyos részterületekre vonatkozóan egyedi megállapodásokat köthet. A bejegyzett egyházakkal pedig a történelmi múltjuk, társadalmi elfogadásuk és súlyuk, szervezettségük, társadalmi felelősségvállalás uk, tehát észszerű és objektív követelmények alapján akár átfogó, nem csak egy részterületre kiterjedő együttműködési megállapodásokat is köthet. A bejegyzett egyházakkal, tehát az egyik kategóriával kapcsolatban a jövőben kötendő úgynevezett átfogó, nem c sak egy részterületre kiterjedő stratégiai együttműködési megállapodások rögzítésére, védelmük, jelentőségük és időtállóságuk okán törvényben kerülne sor. Tehát erről önök mint parlamenti képviselők fognak tudni dönteni. Az ilyen, sarkalatos törvényben kih irdetett megállapodással rendelkező bejegyzett egyházak az Alaptörvénynek megfelelően úgynevezett bevett egyháznak minősülnek, amely kategória az állammal való együttműködés mértékére tekintettel eredményez eltérő szabályozást. Ugyanakkor a jelenlegi bevet t egyházak jogállását nem érinti. Tehát a törvénymódosítás egy olyan kategóriarendszert próbál felállítani, amelyben a hitéleti függetlensége mindenkinek garantált, a gazdálkodáshoz szükséges feltételrendszerek megteremtésére vonatkozó igény támogatása is garantált, és egyébként a kategóriák közötti különbség az állam és az egyház közötti együttműködés mértékére és elmélyítettségére vonatkozik. A törvényjavaslatban jogosan fedezik fel önök a lelkiismereti és vallásszabadságról és az egyházakról szóló 1990. évi törvény elemeit, a 2011. évi szabályozás által követett célokat, például a bizniszegyházak megakadályozását. Az elképzelések visszautalnak megítélésünk szerint a magyar történelmi alkotmányra, a nemzeti identitás részét képező korábbi, alapvetően a XIX . századtól fennálló magyar és európai egyházügyi hagyományokra, amelyek arra is figyelemmel vannak, hogy
