Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 28. szerda - 45. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára
2844 Elsőként megadom a szót Orbán Balázs úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, előterjesztőnek. Parancsoljon! DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisz telt Képviselő Hölgyek és Urak! Az asztalunkon fekvő törvényjavaslat meg kívánja teremteni a törvény összhangját az Alaptörvény ötödik módosításával, és le kívánja zárni azokat a nyitott szabályozási kérdéseket, amelyek a jelenleg hatályos szabályozás kapc sán hazai - döntően az Alkotmánybíróságra gondolok - és nemzetközi - Velencei Bizottság és strasbourgi Emberi Jogi Bíróság - fórumokon felmerültek. Ezen túlmenően úgy gondoljuk, hogy hosszú távú megoldást kínál a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktal an érvényesülésének biztosításához szükséges jogszabályi feltételek megteremtésében, valamint az állam és a vallási közösségek Alaptörvény szerinti különvált, de a közcélú feladatok ellátása terén együttműködésen alapuló működéséhez. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bejegyzése során a módosítást követően nem az egyházak elismerésére, hanem nyilvántartásba vételükre kerülne sor, a bevett egyházak kivételével bírósági eljárásban, a törvényben meghatározott tárgyilagos és észszerű feltételek alapján, transzparencia és rendes bírói jogorvoslat mellett. A hatálybalépésekor ex lege vélelmek, illetőleg rendkívüli bírósági eljárások biztosítanák azt, hogy a vallási közösségek státuszuk szempontjából ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyze tbe, másrészt megnyugtató módon rendezésre kerüljön azon továbbra is vallási tevékenységet végző közösségek egyházi státusza, amelyeket a 2012ben hatályba lépett szabályozás az Alkotmánybíróság és az EJEB szerint hátrányosan érintettek. A törvé nyjavaslat alapelvként kívánja rögzíteni, hogy minden magát vallási közösségként definiáló közösség - jogi személyiség nélkül is, de főként azért jogi személyiséggel - jogosult mindazon alkotmányos védelemre, amelyet az Alaptörvény a vallási közösségeknek a szabad vallásgyakorlás keretében biztosít. A törvényi szabályozás a javaslat szerint szervezeti formától, jogállástól, elnevezéstől függetlenül valamennyi elsődlegesen vallási tevékenységet végző közösségre, azaz vallási közösségre vonatkozóan biztosítja az állam semlegességét, az állam és a vallási közösségek elválasztását, a szükséges és az Alaptörvényben rögzített együttműködését és annak kereteit, ezeknek a közösségeknek az autonómiáját és szabad önrendelkezését a vallási közösségek egyenrangúságával együtt. A törvényjavaslat az úgynevezett egyházügyi törvény korábbi szabályait részben megtartva, részben azért több helyen módosítva rögzíti a vallási és lelkiismereti szabadságot, a vallási közösségek nyilvántartásba vételének feltételeit, eljárását, a t ársadalmi elfogadottság mértékére vonatkozó feltételeket, a hitéleti tevékenység finanszírozásában való állami részvétel alapelveit, és a vallási közösségek törvényes működését biztosító intézményi és eljárási feltételeket. A törvényjavaslatban foglalt új egyházi szervezetrendszer széles körű autonómiát és hitéleti tevékenységükhöz támogatást biztosít a vallási közösségeknek, elismeri azok társadalmi szerepvállalását, mindazonáltal az állam és a vallási közösségek közfeladatok terén való együttműködése vona tkozásában fenntartja az állam döntési jogát arra, hogy objektív okokból - társadalmi elfogadottság, beágyazottság, súly, közfeladat ellátásában szerzett tapasztalat és az egyházi hagyományok alapján - kivel és milyen társadalmi igényekhez igazodó területe ken kíván szorosabban együttműködni a közfeladatok megvalósításában. Mi úgy gondoljuk, hogy ez a megközelítési mód teljeskörűen megfelel az Európai Jogok Európai Bíróságának a magyarországi egyházi szabályozással összefüggésben hozott ítéletében foglaltakk al. Bármely vallási közösség legalább tízfős taglétszám esetén vallási egyesületté és így jogi személlyé alakulhat. A vallási egyesületek közfeladatok ellátásában is részt vállalhatnak. A már egyházi státusszal rendelkező, nyilvántartásba vett egyházaknak a vallási egyesületeknél jóval nagyobb a társadalmi támogatottságuk. (15.30)
