Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
2689 Ezen célokat kívánta megvalósítani a 2012. július 1jén hatályba lépett új munka törvénykönyve. A törvénykönyv szabályainak hatékony működésére, gyakorlati alkalm azására vonatkozó tapasztalatokat nyilván a kormány is folyamatosan vizsgálja. Jelen törvényjavaslat is a gyakorlati életben felmerülő problémákat, illetve azok megoldását célozza meg. A munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkáltatónak lehetősége van a mun kaidőnek egy meghatározott időszakon belüli egyenlőtlen beosztására és ezzel párhuzamosan a pihenőidők részleges összevonására. Az egyenlőtlen munkaidőbeosztás alkalmazását részletszabályok rendezik, amelyeket a munkáltatóknak a munkaidőkeret alkalmazásak or kötelezően be kell tartaniuk. A hatályos szabályok alapján a munkaidőkeret tartalma legfeljebb négy, bizonyos munkarendek esetén hat hónap lehet, de kollektív szerződéssel is maximum egy évre alakítható ki. Az utóbbi évek tapasztalatai ugyanakkor azt mu tatják, hogy ez az időkorlát nem igazodik a hosszabb termelési ciklusokhoz, amelyek például a modern termékgyártást jellemzik. A változó intenzitású üzemműködés során jelenleg előfordulhat, hogy a felfutó termelési szakaszban egy feladat ellátására nem áll nak megfelelő óraszámban rendelkezésre a munkavállalók, a lefelé futó időszakban pedig megtörténhet az a sajnálatos esemény, hogy a munkáltatók nem tudnak számukra elegendő munkát biztosítani. Az ingadozó termelési ciklussal működő vállalkozá sok a helyzethez jelenleg úgy alkalmazkodnak, hogy adott esetben az átmenetileg feleslegessé váló munkavállalóiknak felmondanak. Az így működő vállalkozásoknál a munkavállalók is bizonytalan helyzetben vannak, mivel az alacsony munkaintenzitású időszakokba n elveszíthetik munkájukat. A javaslat tehát mindkét fél számára hosszú távú, kiegyensúlyozott munkafeltételek kialakítására ad lehetőséget. A munka törvénykönyve módosítása a munkarendnek az eddiginél hosszabb időszakra vonatkozó, a termeléshez rugalmasan igazodó megszervezését szolgálja. A bevezetésre javasolt jogszabály a nemzetközi gyakorlatban már kipróbált, 36 havi munkaidőkeretben teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó időkeret kialakítását. (19.20) A javasl atnak tehát nem célja a munkavégzés mennyiségének emelése. (Derültség az ellenzéki pártok soraiban.) A hosszabb munkaidőkeretben a munkavállalók védelme érdekében garanciális munkáltatói kötelezettségek kerültek a javaslatba beépítésre. A módosítással rögz ítésre kerül az egyenlőtlen munkaidőbeosztás alapjául szolgáló heti munkaidő tartama, valamint az, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát. Az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében a javaslat a hosszabb munkaidőkeret kapcsán is megerősíti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. A javaslat a hosszabb keret alkalmazása esetén arról is rendelkezik, hogy a munkavállaló havonta egyenletes bérezésben részesüljön, így a teljes időszak alat t folyamatosan a szerződésében meghatározott munkabérét kapja, abban az esetben is, amikor nem dolgozza le valamennyi munkaóráját, és akkor is, amikor a meghatározott munkaóráknál többet rendel el számára a munkáltatója. A túlmunkáért bérpótlék a beosztást ól eltérő, rendkívüli munkaidőre jár, amely egyéb pótlékokkal, például műszakpótlékkal, éjszakai pótlékkal együtt az adott hónapban kerül kifizetésre. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslatnak a munkaidőkeret szabályozásával összefügg ő legfontosabb eleme mindazonáltal az, hogy a fent vázolt lehetőségek csak akkor válnak szabállyá, ha erre vonatkozóan a munkaadók és a munkavállalók erről egymással megállapodnak. A hosszabb munkaidőkeret kizárólag az erre vonatkozó kollektív szerződés es etén biztosít eltérést a munkaidőszervezés általános szabályaitól. Ebből következően a törvény csak azon vállalkozások számára teszi lehetővé a hosszabb munkaidőkeret eszközét, ahol a szociális partnerek kollektív szerződéssel szabályozzák a munkakörülmén yeket.
