Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 27. kedd - 44. szám - A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
2690 A rugalmas foglalkoztatás szabályozásában a kormányzat feladata a munkavégzés kereteinek rögzítése és a munkavállalók garanciális érdekeinek a biztosítása. A szabályozás további alakításában azonban teret kell engedni a felek megállapodásainak, bőví teni kell az egyéni és a kollektív autonómia lehetőségeit. A javaslattal összefüggésben elmondható, hogy a munkaidőszervezésre vonatkozó szabályozás területén a pozitív gazdasági folyamatokra és a munkaerőpiaci igényekre tekintettel az eddiginél rugalmasa bb megoldásra van szükség, amely ugyanakkor figyelembe veszi a munkavállalói érdekeket is. A benyújtott törvényjavaslat a hatályos munkajogi szabályozást e cél érdekében fejleszti tovább. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat továb bi módosítása, hogy az elrendelhető rendkívüli munkaidő maximumát megemeli. Az elrendelhető rendkívüli munkaidő, azaz a túlmunka tartamát a hatályos törvény részben közvetve, részben közvetlenül is korlátozza, így az nem válhat parttalanná. A javaslat a kö zvetlen korlátozás mértékét emeli most fel. A közvetett korlátozás, amely a napi és a heti munkaidő felső korlátját rögzíti, nem változik, a módosítás arra ad lehetőséget, hogy a már eddig megállapított kereten belül éves szinten több alkalommal lehessen a túlmunka lehetőségével élni. A rendkívüli munkavégzés nem kizárólag a munkáltató érdeke. A munkavállalók a szokásos munkahelyen magasabb díjazással vagy esetleg plusz szabadidővel ellentételezett túlmunkáért cserébe dolgoznak alkalmanként hosszabb ideig. A munkaidőnyilvántartás szabályai szerint a munkáltató köteles rögzíteni a túlórákat, amelyeket a törvény enged, nem fogja eltitkolni, ezáltal növekszik a munkavállalók védelme is. Mindez a nemzetközi munkajogban bevált gyakorlat szerint kerül szabályozás ra. Felhívom a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a munkaidőszervezés egyes szempontjairól szóló irányelv nem rendelkezik a túlmunka maximumáról. Az irányelv csupán annyit mond, hogy a túlmunkát korlátozni kell. Az irányelv szerint hétnapos id őtartamokban az átlagos munkaidő a túlórát is beleértve nem haladhatja meg a 48 órát. Mind a hatályos munka törvénykönyve, mind a javaslat szerinti módosítás tehát megfelel a munkaidőirányelv rendelkezéseinek. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekv ő törvényjavaslat további jelentős módosítása, hogy felhatalmazást ad a kormánynak a munkaerőkölcsönzésért fizetendő minimális kölcsönzési díj rendeletben történő meghatározására. A kormány teljes mértékben egyetértett a törvényjavaslat céljával, mivel a munkaerőkölcsönzésért fizetendő minimális kölcsönzési díj bevezetése valóban hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkabér utáni közterhek befizetésre kerüljenek, kiszorítva ezáltal az ezen a piacon sajnálatos módon jelen lévő adóelkerülést. A fentieken kívül a tö rvényjavaslat célja annak megteremtése, hogy a kölcsönzési díj meghatározásán keresztül biztosításra kerüljön, hogy a kölcsönzött munkavállalók hozzájussanak a garantált bérminimumhoz, minimálbérhez. A munkaerőkölcsönzés a munkaviszony általános szabályai hoz képest úgynevezett atipikus foglalkoztatási formának minősül. Erre a munkaviszonyra is vonatkozik az az általános szabály, hogy alapbérként a minimálbérnél, illetve a garantált bérminimumnál kevesebbet nem lehet fizetni a munkavállalók számára. Minden munkavállalónak elemi érdeke, hogy az elvégzett munka ellenértékéhez a bérfizetési napon maradéktalanul hozzájusson. A minimális kölcsönzési díj megállapítása kiküszöböli a jövőben azt a kockázatot, hogy a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő piaci alku keretébe n a bérek fedezetéül szolgáló mértéknél alacsonyabb díjban állapodjanak meg, biztosítva ezáltal a bérek biztonságos kifizetését. A minimális kölcsönzési díj a minimálbér, a garantált bérminimum és az ezekhez kapcsolódó közteher együttes biztosítását szolgá lja, ezáltal a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő nem lesz érdekelt az adóelkerülésben. Szükséges továbbá a minimális kölcsönzési díj bevezetése azért is, mert a munkaerőkölcsönző
