Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 24. hétfő - 24. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
268 Magyarországon tehát bérlakásépí tési programra van szükség, arra, hogy magyar fiatalok 2030 évet ne a hiteltörlesztésre vagy az albérleti díj kifizetésére sok esetben értelmetlenül fordítsanak, és ennek következtében ne válasszák végül a kivándorlást. Államtitkár úr, fiatalok tízezreit lehetne itthon tartani egy tisztességes bérlakásépítési és otthonteremtési programmal, nem csak a felső középosztálynak kedvezve, nem csak a szerencsés társadalmi osztályoknak kedvezve, ez izmusoktól és pártoktól függetlenül a mindenkori kormány kutya köte lessége lenne. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Völner Pál államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. Öné a szó, államtitkár úr. DR. VÖLNER PÁL igazs ágügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Kicsit visszatérve a korábbi felszólalásokra, ahogy képviselő úr is említette, a magyar jogrendszer ad kereteket és a bíróságnak lehetőséget arra, hogy végrehajtási ügyekben - amennyiben jogtalan ságok történnek - fellépésre kerülhessen sor, és ez eredményes legyen. A másik része a dolognak: a luxemburgi bíróság ítéletének idekeverése nem ebbe a tárgykörbe tartozik. (Z. Kárpát Dániel: Szerintem igen.) Mint említettem, az tartalmilag azt jelenti, ho gy a magyar bíróságok vizsgálhatják azt, hogy a kioktatása a hitelfelvételkor az adósnak megfelelő volte. De ezt előzetes döntéshozatali eljárás nélkül is megtették volna, és miután minden adós más, a hitelszerződések különböznek, különböznek a szerződése k, különböznek a résztvevők, ezeket csak egyedi esetekben a bíróság tudja elbírálni, eldönteni, kivizsgálni. Sem a parlamentnek, sem a kormányzatnak nincsen apparátusa, hogy egy általános döntést tudjon ebben a kérdésben hozni. (Z. Kárpát Dániel többször k özbeszól.) A törvények megvannak, a polgári törvénykönyv és a vonatkozó törvények rendezik azt, vagy akár a polgári eljárásról szóló törvény, hogy hogyan járhat el a bíróság. Ennek alapján tud döntést hozni. Ott van a Kúria, tud jogegységi határozatot hozn i, amennyiben szükségesnek vagy lehetségesnek tartja. Ezért mondtam azt, hogy nem szabad felelőtlen felhőket kivetíteni azok elé, akik a legszerencsétlenebb helyzetben vannak. Meg kell tartani a jogi kereteket, a jogi előírásokat, és reméljük, hogy a bírós ágok megfelelő döntéseket hoznak. (Z. Kárpát Dániel: A jogi kereteket ki határozza meg, államtitkár úr? - Taps a kormánypárti padsorokban.) (15.30) ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásr a jelentkezett Ander Balázs képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Megtizedelve, avagy akikért már nem szól a harang” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ANDER BALÁZS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Talán kormánypárti oldalon szokatlan lehet az a dolog, amikor egy országgyűlési képviselő kampányidőszakon kívül nemcsak, mondjuk, falunaplátogatás céljából megy el vidékre, hanem azért, hogy igenis megnézze azt, hogy milyen a magyar rögvalóság. Így tett Potocskáné képviselő asszon y is és VargaDamm Andrea is. Ugyan Budapest az ország, Siófok pedig a Balaton fővárosa, de mégis otthagyták ezeket a településeket, és eljöttek, hogy kövessenek egy ilyen délsomogyi valóságtúrán. Olyan falvakat jártunk körbe, amelyek mélyszegénységbe süp pedtek, megvan hát az elmúlt kétszer nyolc évek eredménye, ezt mi ott a saját szemünkkel tapasztalhattuk is. Hiába mondják azt, hogy országszerte óriási a munkaerőhiány, a barcsi, a nagyatádi vagy éppen a csurgói járás teljes egészét tekintve 20 százalék k örüli a munkanélküliség, és azokban a falvakban,
