Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. szeptember 24. hétfő - 24. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
269 ahonnét a bejárás ezekre a járásszékhelyekre nagyon nehéz, sokkal magasabb arányokkal találkozhatunk. Ha ott adott esetben nem lenne közmunka, gyakorlatilag egy Rinyabesenyőben vagy Somogyaracson teljes lenn e a munkanélküliség is. Nyilvánvalóan az éremnek van a másik oldala is, vannak olyan emberek - ezt el kell mondai , akik felrobbantották maguk mögött a munka világába vezető hidakat, és egy mélyigénytelen életnívóra berendezkedve tulajdonképpen egy ilyen roncstársadalmi létbe süppedve vegetálnak. Aki viszont akar egyről a kettőre jutni, sok esetben az a helyzet, hogy el kell nekik hagyniuk ezeket a falvakat, el kell költözniük, és ez még inkább megpecsételi ezeknek az ezeréves magyar településeknek a jövőj ét. Azt kell mondani, hogy polgárosodást szinte most már nyomokban sem találni ezekben a falvakban. A nagybirtok idegen, a cselédsors viszont hazai. Jól tudják a történelem iránt érdeklődő emberek, hogy mondjuk, Kongó hogyan került belga fennhatóság alá, h ogyan lett belga gyarmat, tudjuk, 1885, berlini konferencia. Azt viszont nem tudják a délsomogyi emberek, hogy hogyan lett DélSomogy az idegen nagybirtokok gyarmata. Jó lenne, ha erre valaki válaszolna, mikor, hogy ültek össze az elmúlt kétszer nyolc éve knek az országvesztő, vidékrontó nagyjai. Ugyanis az eredmény jól látható. Ha az EU 28 tagállamának GDPjéhez viszonyítjuk az itteni gazdasági eredményeket, akkor Somogyország teljes egésze 41 százalékos szinten áll. Ez a hazai megyék között az utolsó hel yről… - az utolsó negyedik helyet jelenti. Nagyon rossz! És ha leszámoljuk még a jobban menő Balatonparti régiókat, akkor a belső- és a délsomogyi rész, azt kell mondjuk, valósággal vegetál, sokkal rosszabb mutatókat produkál, nagyjából talán ilyen Nógrá d megye szintjén állnánk. Úgyhogy fel kell kötnie az alsóneműjét a modern települések, magyar falvak programja kormánybiztosának, Gyopáros Alpárnak, ha itt előremozdulást akar elérni. Keynes azt mondta valamikor, hogy hosszú távon mindannyian halottak vagy unk. Ez egy eléggé pesszimista vagy realista megállapítás, de ha nézzük a valóságot, akkor ez a hosszú távú halál a délsomogyi, belsősomogyi falvak esetében bizony nem is olyan hosszú, néhány évtizedes időtartamra vetítve bizony az ő pusztulásuk már nagy on jól prognosztizálható. A falurombolás, amit annak idején a kommunisták vagy éppen még a liberálisok is meghirdettek, mondván, hogy a magyar falu egy középkori csökevény, az bizony beteljesedik, és nagyon sok település juthat a már eldózerolt Kakpuszta v agy éppen Somogyszentimre sorsára. Felelős vidékpolitikával, felelős társadalompolitikával azonban meg lehetne talán még ezt a folyamatot akadályozni nagyon sok település esetében, vagy pedig lassítani lehetne. Az az átalakulás, államtitkár úr, amit ezekbe n a településekben láttunk, az brutális. Néhány évtizeddel ezelőtt mintegy 2400 ember lakta ezt a három települést, tehát Rinyabesenyőt, Rinyaszentkirályt és Somogyaracsot, ez mostanra egyharmadára, tehát 800 főre csökkent. Azt is el kell mondani, hogy egy teljes etnikai átalakulás zajlódott itt le, hiszen a 800 fős összlakosságnak most már a háromnegyede a cigányság körébe tartozik. A valamikor 2 ezer fős magyarság megtizedelődve hirdeti brutális, kegyetlen demográfiai pusztulásunk tragédiáját ezen a vidék en. Ezért is fontosak egyébként az integrációs programok, ugyanis nagyon nem szeretnénk, ha teljes kilátástalanságba süppedt gettófalvak, hanem igaz, hogy romák által lakott, de mégiscsak rendezettséget sugárzó falvak pettyeznék DélSomogy térképét is. Err e lenne jó figyelni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett képviselő asszony, LMPképviselőcsoport: „A gyermekek érdekei minden ek felett állnak” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. SZÉL BERNADETT (LMP) :
