Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 15. csütörtök - 41. szám - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2275 Még egyszer kitérnék a nemzeti buszgyártás kérdésére: ebben a salátatörvényben az 54. § azzal indokolja ezt a fajta adatszolgáltatási kötelezettséget, hogy most megint valamiféle lendületet vesz a kormány részéről ez a stratégia. Én azt szeret ném kérdezni, hogy mi történt itt az elmúlt hét évben, mert amit én látok, amit tapasztalok, az nem egy nemzeti buszgyártás felélesztése vagy felpörgetése, hanem gyakorlatilag ennek a szétverése történt meg, párhuzamosan pedig azt tapasztalhattuk, hogy pél dául egymilliárd forinttal támogattak egy kínai buszgyártót, hogy meg tudjon telepedni. Milyen nemzeti buszgyártás az, amikor egymilliárd forinttal idegen gyártót támogatnak? Nekem konkrét kérdéseim lennének a helyettes államtitkár úr felé, azzal együtt is - nem bántva a helyettes államtitkár urat , hogy én azt látom, hogy a kormánynak egyszerűen nincs közlekedéspolitikája, és ez megjelenik abban is, amilyen szinten a kormányzati struktúrában a közlekedéspolitika kérdését elhelyezte. De én örülök a lehetős égnek, hogy tudunk a közlekedés témájában egy vitát folytatni, ezért szeretnék konkrét kérdéseket feltenni, hátha ezen a fórumon, ha itt a Ház falai között beszélünk a közlekedés kérdéséről, majd választ kapunk. Milyen tervei vannak konkrétan a kormánynak az állami tulajdonban lévő, regionálisan szervezett közlekedési vállalatok járműparkjának a frissítésére, cseréjére? Milyen ütemezéssel, hány járművet, hány buszt érintene ez? Milyen forrásokból kívánják ezt finanszírozni? Mondjanak konkrétumokat, mert egé szen döbbenetes, amilyen állapotban most ezek a cégek vannak, és amilyen szolgáltatást nyújtanak! Nagyon szeretném tudni, hogy mit terveznek konkrétan azon városok esetében, azon önkormányzatok esetében, ahol önkormányzati cégek látják el a közösségi közle kedést, mi lesz ezeknek a sorsa. Tervezike, hogy a finanszírozás kérdését megoldják? Illetve vane olyan szándék, mert többször ez a hír is felröppent, hogy államosítják ezeket a cégeket, és elveszik az önkormányzatoktól azt a lehetőséget, hogy maguk tart sanak fenn egy közlekedési céget? Egyébként ezt mi minden szempontból elleneznénk, tekintettel arra, hogy ez egy nagyon fontos közszolgáltatás, és nyilván a konkrét igények és a megoldandó feladatok helyben látszanak jól. Tehát minden azt indokolja, hogy a z utazásban részt vevők, az utazóközönség által választott önkormányzatnak alapvető szerepe legyen ezeknek a közlekedési cégeknek a működtetésében, tehát semmiképpen nem támogatnánk azt, hogy ezeket a cégeket államosítsák, de szeretnénk erre választ kapni végre egy felelős kormányzati szereplőtől. Hogyan fogják kezelni a közlekedési ágazatban megjelenő brutális munkaerőhiányt, és milyen módon kívánják megbecsülni az ott dolgozókat? A járművezetőkre gondolok itt elsősorban; egyébként az egyéb munkavállalókra is. Ez óriási probléma, és hosszú évek óta nincs erre a kormánynak válasza. Mit terveznek tenni az alsóbbrendű úthálózat fejlesztése kapcsán, vagy legalább annak kapcsán, hogy a romlás folyamata megállítható legyen? És konkrétan erre szeretnék tehát válas zt kapni, hogy az önkormányzatok megtarthatjáke majd a közlekedési cégüket. Arról is szeretnék tájékoztatást kapni, hogy most miért releváns az 54. §ban is megjelenő tájékoztatási kötelezettség egy ilyen új nemzeti buszgyártási program vagy szándék kapcs án; nem is tudom, hogy ezt már 2011 óta hányadszor fogalmazzák meg. Önök nem rendelkeznek ezekkel az információkkal, hogy milyen beszerzési igénye vagy milyen járműparkja van aktuálisan az önkormányzati cégeknek? Egy törvényi kötelezettségként előírva lehe t csak ezekhez az információkhoz hozzájutni? Ezt nem értem. Végezetül, itt volt néhány utalás a piacosítás szempontjaira. Nyilván nagyon fontos, hogy alapvetően megmaradjon a szállítás és a többi, az infrastruktúrát fenn lehessen tartani, de kifejezetten a közösségi közlekedés kapcsán - mármint az LMP álláspontjáról beszélünk - mi nagyonnagyon szigorúan tekintünk a piacosítás kérdésére. Itt bizonyos szinten már megnyílt a piac, de a további piacosítás kapcsán mi nagyonnagyon elutasítóak vagyunk, tekintett el arra, hogy ez egy stratégiai ágazat, ami alapvetően meghatározza az
