Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 14. szerda - 40. szám - A közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, valamint A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ TIMEA, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
2101 arra, de a közérdekű adatigénylésre sem adta ki a tanácskozások résztvevőit és az előkészítő munka tartalmát a minisztérium. Az igazságszolgáltatás ezen fontos területének újjászervezése alapos indoklást, komoly előkészítést é s széles körű, nyilvános konzultációt igényelt volna, a kormány ezek mindegyikével adós maradt. Ezzel szemben rendkívüli aktivitást mutat a független intézmények és a sajtó elfoglalásában, valamint a függetlenségük megőrzését nyilvánosan is felvállaló bíró k elleni megtorlásban. Mindezek nemcsak baljós előjelek, hanem a magyar jogállamot és a bíráskodás függetlenségét közvetlenül is komolyan veszélyeztető dolgok. A bírói szervezet felállításáról szóló rendelkezés mindezeket alátámasztja. A bírák átvé tele után megállapított bírói helyek felét 2019ben a kormányzat látszólagos garanciákkal körbebástyázott eljárásban tudja feltölteni neki tetsző, legalább 30 éves jogvégzett és szakvizsgázott, jogi munkakörben legalább egy évet dolgozó személyekkel. A köz igazgatási felsőbíróság elnöki és közigazgatási törvényszék elnöki posztok esetében a közigazgatási felsőbíróság elnökének lényegében legalább 30 éves jogvégzett és szakvizsgázott, jogi munkakörben legalább tíz évet dolgozott személyt lehet megválasztani. Semmi akadálya annak, hogy az új bírákból nevezzen ki a miniszter egyegy évre új bírósági vezetőket, még formális pályázati eljárás sem kell hozzá. Az átmeneti időszakot követően kinevezendő új bírák esetén is a kormányzat látszólagos garanciákkal körülbá styázott eljárásban tudja feltölteni a neki tetsző személyekkel. A bírósági vezetői kinevezések garanciái ugyanúgy hiányoznak. A bírói és bírósági vezetők kinevezési rendjének tükrében megállapítható egyértelműen, hogy mind a bírói kinevezések, mind a bíró sági vezetői kinevezések lehetőséget teremtenek arra, hogy a pályázó jelöltek közül az igazságügyi miniszter a neki tetsző jelöltet nevezze ki. Ennek tényleges korlátját csak a teljesen alkalmatlan jelöltek kinevezésének lehetetlensége jelenti. Pontosan tu djuk a pontrendszert, de ez már tényleg csak - elnézést, hogy így fogalmazok - a leghülyébbeket fogja kiszűrni, a leglojálisabbakat nem. A kinevezések esetén az előzetes szűrést ellátó véleményező testület az átmeneti időszakban, továbbá az OKBT személyi t anácsa az átmeneti időszak után csak részben szakmai összetételű. Olyan szervezetek jelölhetnek tagokat, amelyeknél kormányzati szempont érvényesítése borítékolható: országgyűlési bizottság, legfőbb ügyész, minisztérium s a többi. A jelöltek objektív ponto zásának szempontrendszere semmilyen módon nem átlátható, még akkor is, ha ennek önök az ellenkezőjét állítják, mennyiben számít például a kiemelkedő közigazgatási ismeret és mi ennek a természete. A szubjektív pontokkal a politikai lojalitás viszont jól ju talmazható. Ha ennek ellenére olyan lista készült a lehetséges bírókról vagy bírósági vezetőkről, amely nem felel meg az igazságügyi miniszter elképzeléseinek, a miniszter ettől indoklás mellett ugyan, de eltérhet, és a listáról más személyt terjeszthet fe l kinevezésre, illetve más vezetőt nevezhet ki. Önmagában nem az a probléma, hogy az igazságügyi miniszter jogköröket kap a bírói kinevezésekkel kapcsolatban - itt szó volt már erről, a ’98as reformot megelőzően is komoly jogkörei voltak a miniszternek , hanem az, hogy a kinevezési folyamat részesei olyan entitások, amelyek az alkalmassági feltételek mellett politikai szempontokat is érvényesíteni tudnak. A kinevezési folyamat során a jogorvoslat elfogadhatatlanul korlátozott, csak az objektív pontok alap ján lehetséges. Ez ugyan nem az azonnali kérdések órája, de azért, bár miniszter úr kiment itt a vitáról, szeretnénk, ha néhány fontos dologra itt a kormány részéről válaszokat kapnánk, például, hogy mi indokolja a véleményező bizottság bírói tagjainak sor solását. Mi indokolja, hogy a véleményező bizottságban, az OKBT személyi bizottságában többségben legyenek a delegált tagok? Az úgynevezett objektív pontok kiosztásának mi a szempontrendszere, mennyiben számítanak a kiemelkedő közigazgatási jogi ismeretek és gyakorlati tapasztalatok, és mit takar egész pontosan ez a kifejezés? Mi a célja a szubjektív pontok kiosztásánál, ha önök azt mondták, hogy tulajdonképpen itt mindenféle szubjektivitás ki van zárva? Miért nincs jogorvoslat a miniszteri döntéssel szembe n?
