Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2007 (18.40) De miután a debreceni stadiont úgy építettük meg, hogy teljes mértékben többfunkciós legyen, így például minden évben ott van a Debreceni Egyetem azon eseménye, ahol mintegy 22 ezer ember ül végig egy többórás műsort, ez a yoUDay; vagy ott van a virágkarneváli záróesemény, ahol több alkalommal is teltház van; illetve a debreceni Nagyerdei Stadionban és a közvetlen környezetében van minden évben a Campus Fesztivál, amely látogatóinak a száma most már százezer fölött van. Tehát egy sor olyan esem ény van, amely szintén bevételt termel a stadionnak. Ezért - még egyszer mondom: rosszul tudja - a debreceni stadion nyereséges. De van más labdarúgóstadion is, amely nyereséges. Illetve a másik, amit hadd mondjak el, hogy engedje meg, hogy én Debrecent v alódi nagyvárosnak lássam, és a Loki, a város csapata az NB I. résztvevője. Ön azt mondta, hogy a valódi nagyvárosok nincsenek benn az NB I.ben. Debrecent mindenképpen valódi nagyvárosnak látom, Székesfehérvárt is, amely most éppen bajnokcsapatot ad, és v annak kisvárosok is, de vannak valódi nagyvárosok. Sőt, engedjék meg, hogy én Miskolcot is valódi nagyvárosnak lássam, és a DVTK képviseli a labdarúgócsapatával a sportot. ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most normál idő keretben megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak. SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Örülök Kósa Lajos felszólalásának, hiszen példaértékű lehet akkor ezek szerint Debrecen városa majd az elkövetkezendő időszakban, ahol majd nem kell a taóból stadionfenntartásra pénzeket igényelniük. Ezzel is spóroltunk a költségvetésnek. Bár több ilyen város lenne! Ha már Gréczy Zsolt szavaira válaszolt, és Gréczy Zsolt - ehhez is csak egy megjegyzés - a nézőszámokat emlegette a labdarúgómé rkőzéseknél, erre biztos az lenne a fideszes válasz, kedves képviselőtársam, hogy nemcsak a mennyiség számít ám, hanem a minőség is. Gondoljunk bele, hogy hosszú napokonheteken keresztül az egész magyar futballtársadalom abban a lázban égett, hogy a NER k ét csúcscsapatának a rangadóján, a FelcsútKisvárda mérkőzésen 61 vagy 62 néző volt. Ezen óriási viták voltak egyébként. De nem mindig csak a mennyiség, hanem a minőség is, hiszen a 61 néző között azért milyen személyiségek is lehettek… De ezt csak zárójel ben tettem hozzá. Térjünk vissza akkor ehhez a szerteágazó törvényjavaslathoz, ezért szeretném folytatni a vezérszónoki felszólalásom után most mással. Térjünk rá a sportszerződésekre, valamint az amatőr és a profi sport szétválasztására, ami, meglátjuk, m ennyire érvényesül ezzel a módosítással kapcsolatban. A hatályos sporttörvény értelmében a hivatásos sportoló csak sportvállalkozással köthet sportszerződést. Ezen szabályozás koncepciója az volt, hogy egyértelműen szétválasztásra kerülhessen a professzion ális sport és az amatőr sport. Ezt a koncepciót kuszálja össze a jelenlegi módosító javaslat, amely a 6. §ban foglalt változtatással lehetővé teszi, hogy hivatásos sportolók, azaz olyan személyek, akik foglalkozásszerűen, jövedelemszerző céllal versenyezn ek, sportegyesületekkel is köthessenek sportszerződést. Álláspontom szerint a módosítás nem szolgálja a sportfinanszírozást és az azzal történő elszámolás rendszerének tisztulását, illetve átláthatóságát. Az amatőr sport és a profi vagy hivatásos sport szé tválasztása alapkövetelmény, hiszen más a két terület feladata, társadalmi szerepe és gazdasági jelentősége. E két területet összekeverni véleményem szerint súlyos szakmai hiba. A módosítás indoklása arra hivatkozik, hogy a változásra azért van szükség, me rt a különféle állami támogatások miatt ma már a sportegyesületek is képesek arra, hogy profi versenyzőket szerződtessenek. Ez ugyan tény, de vajon kívánatose a sport és a társadalom kapcsolatának szempontjából? A sportegyesületeket éppen az különbözteti meg a sportvállalkozásoktól, hogy nem törekszenek nyereségre. Az utánpótlásnevelést, a közösségépítést
