Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2008 és a társadalmi szemléletformálást az amatőr sport megvalósítása és kereteinek biztosítása által végzik. Ezzel szemben a sportvállalkozások kimondott cé lja a profi versenysport megvalósítása és kereteinek biztosítása az anyagi haszonszerzés céljával. Véleményem szerint, ha az amatőr sportnak otthont adó egyesületek számára lehetővé tesszük a profi versenyzőkkel való sportszerződések megkötését, akkor ezze l csak annyit érünk el, hogy ezen egyesületek forrásainak egy részét az amatőr sporttól a profi versenyzés felé tereljük, ami alapvetően ellentétes a hatályos sporttörvény koncepciójával, a magyar sport érdekével, illetve a józan ésszel. A módosító javasla t a 8. §ban a sporttörvénybe bevezetni tervezi a sportakadémia fogalmát, mint külön nevesített sportszervezettípust. Erről már mások is beszéltek. A sportakadémia szervezettípus feladatai között a módosító javaslat kiemeli a sportágspecifikusságot, a kie melkedően magas színvonalú utánpótlásnevelést, sporttudományos, sportegészségügyi, infrastrukturális és sportmenedzsmentszolgáltatásokat és a versenyzők magas szintű sportszakmai felkészítését. Ezeket a feladatokat a jelenlegi szervezeti kategóriákba tar tozó szervezetek, például a sportiskolák vagy az utánpótlásnevelés fejlesztését végző alapítványok látják el. Természetesen a profi versenyzők versenyekre történő felkészítése nem ezen intézmények, hanem a sportvállalkozások feladata a hatályos szabályozá s szerint. A bevezetni tervezett sportakadémia tehát egy olyan szervezet, amelyben keveredik ismét az amatőr és a profi sport, keveredik az üzlet és az állami szerepvállalás. A sportfinanszírozás elmúlt években tapasztalt átláthatatlansága, illetve ellenőr izhetetlensége csak tovább fokozódik az új szervezeti kategória bevezetésével. Az új kategória révén egyértelműen arra nyílik majd lehetőség, hogy a kormányzat a számára kedves intézményeknek, sportágaknak, illetve személyeknek ellenőrizhetetlen módon jutt asson forrásokat. Ez nem szolgálja a magyar sport fejlődését, ez nem szolgálja az egészséges aktív életmód terjedését, a módosító javaslatban foglalt sportakadémia mint intézményi forma nem hoz újat a meglévő intézményi kategóriákhoz képest, ezért a törvén ybe foglalása ellentétes mind a jogalkotási törvénnyel, mind a józan ésszel. A jelenleg is létező intézményi kategóriák bővítése csak jogbizonytalanságot és az átláthatatlanságot növeli, ami az élet semmilyen területén nemkívánatos jelenség, különösen nem a sportban. Beszéljünk kicsit a taóról és az akadémiákról! A gombamód szaporodó és üzemeltethetetlen labdarúgóstadionok minden magyar választópolgárt emlékeztetnek kedves vezetőnk hobbijára. Önmagában ez a jelenség is komoly társadalmi és pénzügyi problém ák forrása lesz a későbbiekben, mint amit láttunk jelenleg is a benyújtott törvénymódosító kapcsán. Azonban ha ez az őrültség más sportágakra is hatással van, az hirtelen sokkal több embert érint. A tao megjelenése a sportban rengeteg olyan hatással járt, amelyre a Jobbik évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet, és a fideszes képviselőtársak csak nevetgéltek a szakmai felvetéseinken. Azóta az idő minket igazolt, és egypár dologban belátták hibájukat, természetesen nem önkritikával élve. A tao módosításán kívül a másik probléma, ami ugyancsak a teljes magyar sportot érinteni fogja, az a teljesen értelmetlen akadémiarendszer kiépítése. Kedves vezetőnket bizonyára meggyőzték, hogy a kiválóan működő magyar futballakadémiákhoz hasonlóan be kell vezetni a látványcs apatsportágakban és a 16 kiemelt sportágban az akadémiarendszert. Képviselőtársaim, egy dologban biztosak lehetnek. Ha bevezetésre kerül a magyar sportéletben ez a fajta sportszervezet, akkor most még sikeres sportágaink is a magyar futball szintjére fogn ak süllyedni. A törvénymódosítóban az akadémiákra meghatározott feltételek egyike sem olyan, amit egy jól működő sportegyesülettől nem várna el az ember. Miért van szükség mégis arra, hogy szakmailag nem indokolt intézményeket hozzunk létre? A cél itt is a z, hogy értelmetlen és a sportszakmai munkában nem hasznosuló beruházások révén a fideszes haveri körök, cégek gazdagodjanak. A sportági szakszövetségek viszont sarokba lesznek szorítva. Szakmailag tudják, hogy teljesen értelmetlen az ilyen jellegű akadémi ák létrehozása, a magyar sport erejét a már működő sportági műhelyek adják, amelyek általában jól működő sportegyesületekhez kapcsolódnak, létrehozni központilag és ezzel pénzügyi és infrastrukturális előnybe hozni edzőket, versenyzőket másokkal szemben, a sportágak halálát fogja jelenteni.
