Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1973 Ez a mostani előterjesztés is ezt szolgálja, ezért is kérem hozzá a támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. Most a vezérszónoki fel szólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Pesti Imre képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon! DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtá rsak! A törvényjavaslat konkrétan a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a társadalombiztosítási nyugellátásról, valamint a családok támogatásáról szóló törvény módosítását tartalmazza. Az első tehát a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgat ásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása konkrétan. A gyermekek napközbeni ellátásának korábbi években megvalósult átalakítása során az adminisztratív terhek csökkentése céljából sor került a bölcsődében vezetett nyilvántartások felülvizsgálatára, am inek eredményeként több adatlap is kivezetésre került a végrehajtási rendeletekben. Ugyanakkor a törvény általánosságban fenntartotta a nyilvántartás vezetésének előírását, ami azon gyakorlati tapasztalat alapján jól látható, hogy a kormányhivatali ellenőr zések során számon is kérték, jóllehet számos adat kezelésére nem volt szükség a bölcsődei ellátás során. Erre való tekintettel indokolt tehát az érintett szakasz pontosítása és egyértelműsítése. A törvényjavaslat szerinti módosítás az adminisztrációs terh eket kívánja továbbcsökkenteni a gyermekek napközbeni ellátása esetében is. Az új törvény expressis verbis kimondja, hogy nincs szükség azon adatok külön nyilvántartásban történő összegyűjtésére és rögzítésére, amelyek az ellátás biztosítása kapcsán egyéb nyilvántartásokban, dokumentumokban rendelkezésre állnak. Eddig a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott szolgáltatások ellenőrzése során a kormányhivatalok olyan adatok nyilvántartását is kérték, amelyekre a bölcsődei ellátások során nem volt sz ükség. A törvény a kisgyermekeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatására a GINOP 5.3.1118. kódjelű kiemelt projekt keretében térítésidíjtámogatásban részesülő szülők és gyermekek személyes adatainak nyilvántartását írja elő az igénybevevői ny ilvántartásban. A rendelkezés azokra a szolgáltatókra is kiterjed, akik nem részesülnek normatív állami támogatásban, azonban az általuk ellátott gyermekek szülei a fenti projekt keretében támogatásban részesülnek. A támogatás a Magyar Államkincstár közrem űködésével kerül folyósításra, így a tényleges igénybevételt a lejelentett adatok alapján a Magyar Államkincstár a KENYSZIben rögzített adatok alapján ellenőrizni is tudja majd. Számos fejlesztési forrás, közel 10 milliárd forint ez év nyarán, illetve ősz én került pályázati formában meghirdetésre, amelyek tekintetében a megvalósulás a 2019. évben várható. Így a pályázattal érintett települési önkormányzatok nem tudnak eleget tenni feladatellátási kötelezettségüknek a bölcsődei ellátás biztosítása tekinteté ben jelenleg szereplő határidőig, azaz 2018. december 31. napjáig, ezért a rendelkezésre álló felkészülési időt további két évvel hosszabbítottuk meg, 2020. december 31ig. A második a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb hozzákapcsolódó törvények módosítása. A tartásra köteles és képes hozzátartozó fogalmának meghatározására az árvaellátás kapcsán a polgári törvénykönyv szabályait kell tehát alkalmazni. A tartásra képesség ügyében a bíróság ítéletét kell figyelembe v enni, ha született ilyen. Ha a bíróság elrendelte a tartás teljesítését, akkor a hozzátartozót tartásra képesnek kell tekinteni. Ha pedig a tartás teljesítésére irányuló keresetet elutasította, akkor nem tekinthető annak. Ha viszont nem született ítélet, a kkor a jelenlegi gyakorlattal megegyezően azt kell tartásra képesnek tekinteni, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét.
