Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes családtámogatási és nyugdíjbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. PESTI IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1974 Az árvaellátásra jogosult magántanulók körének bővítése javasolt a jövőben az ál lapotos, gyermeket szülő vagy kisgyermekét gondozó tanulókkal. Jelenleg csak a betegség vagy a fogyatékosság miatti magántanulókra terjed ki a jogosultság. A javaslat a joggyakorlatot emeli törvényi szintre, hogy az esetleges visszaélések elkerülése érdeké ben a nyugdíjasnak rendelkezési joga legyen azon számla felett, amelyre a nyugdíját folyósítják. A szervezetrendszer átalakításával a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Államkincstár igazgatási szerve lett, a központosított illetményszámfejtést pedig sz intén a Magyar Államkincstár végzi. A tartozás jövedelemből történő levonása során gyorsabb és egyszerűbb azt az eljárást követni, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság közvetlenül jár el a levonás érdekében. A 2018/12es alkotmánybírósági határozat szerint alkotmányellenesnek minősített nyugdíjtörvényi rendelkezést egészíti ki a javaslat, amely alapján a nyugalmazott bírák és ügyészek szolgálati jogviszonyuk helyreállítását követő nyugalmazásukra tekintettel öregségi nyugdíjuk ismételten megállapítható lesz. A javaslat a GDPR rendelkezésének való megfelelés miatti módosításokat, továbbá a jogalkalmazás során felmerülő pontosító rendelkezéseket is tartalmazza. A javaslat az ellátásban részesülők érdekében született, továbbá az alkotmánybírósági dönté snek, illetve a GDPRrendeletnek történő megfelelést szolgálja. A harmadik pedig a családok támogatásáról szóló 1998. évi LIV. törvényhez kapcsolódó módosítás. A családok támogatásáról szóló törvény jelenleg hatályos rendelkezése értelmében, ha a szülő tar tósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, és a gyermeket 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyezi el, akkor a gyermek nem tekinthető a szülő saját háztartásában nevelt, gondozott gyermeknek. Emiatt a családi pótlékra nem a szülő, hanem a szociális i ntézmény vezetője jogosult. Ilyen esetben a szülő az intézményben elhelyezett gyermek után gyermekgondozást segítő ellátásban, gyesben sem részesülhet, továbbá a családi adó- és járulékkedvezményt sem tudja rá tekintettel érvényesíteni. A törvényjavaslat s zerinti módosítással a családtámogatási ellátások szempontjából saját háztartásban nevelt gyermeknek minősül a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gyermek is, ha az elhelyezésre a tankötelezettség teljesítése érdekében, az intézményben folyó fej lesztő nevelésoktatáshoz való hozzáférés biztosítása érdekében kerül sor, és a gyermek csak átmeneti jelleggel kerül ki a szülői háztartásból. Az intézményi elhelyezés ezen formája hasonló ahhoz, mint például amikor a gyermek a lakóhelyétől távol fekvő ok tatási intézményben folytat tanulmányokat és kollégiumi elhelyezésben részesül, amelynek esetében a szülő továbbra is jogosult a családi pótlékra. A módosítás szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek ezen kollégiumi elhelyezéshez hasonló szociális intézményi elhelyezése esetén, amikor a gyermek szociális intézményben való elhelyezése szorosan a tanulmányok folytatásához kötődik, és a hétvégeket, iskolai szüneteket a szülői háztartásban tölti, az intézményvezető helyett a szülő lesz jogosu lt a családi pótlékra. (16.10) Ezen túl a szülő a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek tízéves koráig gyesben is részesül, továbbá érvényesítheti a családi adókedvezményt is. Ilyen speciális képzést és elhelyezést nyújtó intézmény például a gyö ngyösi Autista Segítő Központ, amely az ország nyolc megyéjéből és Budapestről érkező közel ötven autista gyermeknek biztosít ellátást. A törvény egyéb irányú módosításai pontosító, technikai jellegűek, ezek közül a következők a kiemelendők: a jogalkalmazó i visszajelzések és az EGTtagállamokban általában érvényesülő, a jelenlegi magyar szabályozásnál sokkal hosszabb határidők okán, továbbá az időnként elhúzódó konfliktusok miatt célszerűnek mutatkozik öt évre emelni az igényérvényesítésre nyitva álló határ időket; a fizetési kedvezményekre vonatkozó ágazati gyakorlathoz igazodó szabályozást pontosító módosítás megteremti az összhangot a méltányosság és a fizetési kedvezményekre
