Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A 2019. év II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz)
1958 , a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kérem, hogy engedjék meg, hogy a határozati javaslatot a nagyfejedelem életútjának ismertetésével kezdjem, és néhány fontosabb mozzanatot megemlítsek az életéből. Mindezt azért teszem, mert szeretném alátámasztani, és kérni önöket már most az elején, hogy ezt a javaslatot támogatni szíveskedjenek. II. Rákóczi Ferenc a magyar történelem egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja, nevét sok száz, ha nem ezer közterület és intézmény viseli, a néphagyomány számos famatuzsálemet és vízforrást kapcsol a személyéhez. Születésnapja, március 27e pedig 2015 óta nemzeti emléknapunk is. A fejedelem rendkívüli népszerűségét jelzi, hogy a Mányoki Ádám által festett híres portréja immár több mint egy évszázada a bankókról, a bankjegyekről is visszatekint ránk. Napjainkat éppen 300 év választja el az ő korától, ezért méltán tehetjük fel a kérdést: miért él a kuruckor és a vezérlő fejedelem emléke oly elevenen nemzeti tudatunkban? Közismert, hogy a nyolc évig tartó Rákócziszabadságharc a Habsburgellenes rendi küzdelmek betetőzését jelentette, s leg inkább a nemzeti függetlenség kivívásának és az önálló nemzeti hadsereg létrejöttének időszakát köszönhetjük neki. A legkülönbözőbb egyéni érdekek és törekvések mellett már a fejedelem korában is a legfőbb kérdés volt az, ami természetesen az új történelmi szituációkban és napjainkban is, illetve az egész XX. századot végigkísérte, az az elsőrendű problémakörünk, hogy Magyarország és Európa viszonyát hogyan tudjuk meghatározni, hogyan alakíthatjuk a kontinenst, és a kontinens hogyan alakít bennünket. Magyar ország a kontinens nyugati feléhez a Habsburgbirodalmon keresztül kapcsolódott. Abban, hogy nemzetünk a török kiűzését követően mindezt kedvezőbb körülmények között valósíthatta meg, nagy szerepet játszott a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadság harcunk is. A régóta húzódó súlyos belviszály végül a szatmári békekötéssel, az uralkodóház és a magyar rendek kiegyezésével hosszú időre véget ért. (14.50) Az elveihez ragaszkodó fejedelem és leghűségesebb hívei az emigrációt választották, míg idehaza a volt kurucok és labancok együtt munkálkodtak az ország új berendezkedésén. Rákóczi neve fogalommá vált, jelképpé magasztosult. A XXI. század embere számára Rákóczi személye az elvei mellett végsőkig kitartó, szabadságszerető államférfit testesíti meg. Ha életútjának állomásait vesszük sorra, akkor pedig nem csupán a Kárpátmedence, de szinte egész Európa térképére szükségünk van. A ma Szlovákiát alkotó Felvidék kicsi Bodrog menti falujában, Borsi kastélyában született, és a kassai dómban nyert végleges nyu ghelyet. Gyermekkorának helyszíneit: Munkács, Regéc várait Bécs, majd Csehország követte, itáliai tanulmányai végén pedig a kölni dómban kötött házasságot. Visszatérve birtokain, Szerencsen, Sárospatakon, Nagysároson, Kistapolcsányban élt, majd a bécsújhel yi rabság következett. Innen megszökve testvéreinknél, Lengyelországban lelt menedéket. Az 1703 és ’11 között vívott szabadságharc csataterei, várharcai mellett mindenképpen meg kell említeni az államszervezés állomásait is, a szécsényi, az ónodi, körömi é s sárospataki országos gyűléseket, valamint a gyulafehérvári fejedelemválasztás helyszínét is, hiszen a határozati javaslat évfordulója, a 315. évforduló pont ehhez kapcsolódik. Végezetül pedig az erdélyi trón marosvásárhelyi elfoglalásának pompás ceremóni ája sem maradhat ki a fejedelem életállomásainak felsorolásából. Rákóczi végül ismét Lengyelországba menekült, majd Franciaországba és Törökországba távozott. A Márványtenger partján, Rodostóban fejezte be hányatott életét. Szívét végakaratának megfelelőe n a franciaországi Grosboisban, testét pedig Konstantinápolyban temették el, hamvai csak 1906ban kerültek Kassára, a kassai dómba. Tisztelt Képviselőtársaim! Megítélésem szerint vitán felül álló, hogy az ismertetett életút alapján II. Rákóczi Ferenc szem élye és tevékenysége emlékévben való megemlékezésre és az általa képviselt