Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - A 2019. év II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1959 elveknek a mai korban való képviseletére, megszólítására teljes mértékben alkalmas és méltó. A magyar nemzet gyökereiből eredő jellemvonásának, a szabadság szeretetének és a függetl enség iránti vágynak méltó képviselője és az emlékév kapcsán megrendezendő eseményekkel modern formában való megjelenítője. A határozati javaslattal az emlékév egyben II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem ránk hagyott örökségének védelmét is jelenti. Bízzun k abban, hogy az ilyen alkalmakkal hozzá tudunk járulni a fejedelem örökségének méltó ápolásához, ezen keresztül pedig egész nemzetünk megerősödéséhez, hiszen a határozat mind az anyaországban, mind a határon túl élő magyarság és a diaszpóra magyarsága kör ében is méltóképpen adózna a fejedelem emléke előtt. Az emlékévhez kapcsolódnak, kapcsolódhatnak tudományos és ismeretterjesztő, kegyeleti és hagyományőrző, turisztikai és gasztronómiai programok, rendezvények, mindezzel a II. Rákóczi Ferencet körülövező h agyomány így is a nemzetépítés és a kapcsolatteremtés eszközévé válhat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő határozati javaslatot, kérem, támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Kösz önöm szépen, államtitkár úr, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Köszönöm Hörcsik Richárd képviselő úrnak, hogy lehetővé teszi, hogy az ülést később vezető Hiller István képviselő úr előresorolódjon, és elmon dja most a vezérszónoki felszólalását az MSZP képviselőcsoportja nevében. DR. HILLER ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Asszonyok és Képviselő Urak! Tisztelt Államtitkár Úr, illetve Előterjesztők! A mi képviselőcsopor tunk ezt az előterjesztést helyesnek és hasznosnak tartja. Azt gondoljuk, hogy a magyarság, az egész nemzet identitását erősíti, ha II. Rákóczi Ferencről folyamatosan emlékezünk és emlékeztetünk, ha a fejedelem életútját, tevékenységét, politikai és egyéb hatását saját életében és korában, aztán a későbbi nemzedékek emlékezetében is úgy őrizzük, hogy azt nem egyszerűen csak fogadjuk, hanem megerősítve továbbadjuk. Rákóczi Ferenc életútját a magyar történetírás évszázada vizsgálja, kutatja, és számos fontos és izgalmas, teljességre törekvő megállapítást tett. 1704. július 8án lett Erdély fejedelme, merthogy megválasztotta az országgyűlés, az erdélyi országgyűlés Erdély fejedelmének. Ez a tett az akkori döntések egészében azt a pozíciót foglalta el, hogy egy szuverén állam, egy korábban a nemzetközi politika egészében aktívan részt vevő állam, az önálló Erdélyi Fejedelemség első embereként nemzetközi kapcsolatokat létesíthessen, hiszen az 1703ban kitört szabadságharc nemzetközi megítélése kétséges volt. Ahhoz , hogy nemzetközi szövetségesekre a Habsburgbirodalom ellenkező oldalán, elsősorban Franciaország tekintetében szövetségre és szövetségesre tegyen szert, az erdélyi fejedelmi cím szükséges volt. Ezért felmenő ősei közül, akárhogy is nézem, ha csak Rákóczi Zsigmondot, I. Rákóczi Györgyöt, II. Rákóczi Györgyöt és édesapját, I. Rákóczi Ferencet nézzük, akkor négy erdélyi fejedelem is volt, következésképpen nagyon is aktuális és indokolt volt mindez. Ugyanakkor kérem szépen, hogy ne úgy lássuk, mint egy félist ent. Egy komoly gondolkodó, néha saját érdekeivel szembehelyezkedni képes politikus volt. Államtitkár úr helyesen említette az önálló magyar haderő felállítását, és nem akármilyen évszázadok után a mi hazánk nemzetközi képviseletének megteremtésén fáradozo tt. Nagyszerű ember volt. Holnap lesz az évfordulója annak, hogy 1711. november 14én az erdélyi országgyűlés egyébként behódolt a Habsburgbirodalomnak. Akkor ő már Lengyelországban volt. A lengyelországi, majd a franciaországi, elsősorban a párizsi életé ről az elmúlt század elején egy kitűnő és mindannyiunk által tisztelt történetíró, Szekfű Gyula írt A száműzött Rákóczi című könyvében. Az olyan hatást váltott ki, most nem a sajtóról beszélek, hanem a henteséről, akihez minden héten elment friss húst venn i, aki azt mondta neki, hogy ilyen könyv megírása után ő magyar húst nem ad neki - kiadatlan levél a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában. Ezek után megírta Szekfű a
