Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter:
1952 egyéb másra, de nem kell kötni vagyonkezelési szerződést egyébként az egyetem tulajdonába került szabadalmakra, tehát ilyen értelemben egyértelmű, hogy a törvény csak olvasási problémát okozo tt. A kancelláriarendszer bevezetéséről szerintem hosszasan beszélhetnénk, mert a számokat említettük, hogy a kancelláriarendszer mit is jelentett a magyar felsőoktatásban. De most hagyjuk is a számokat, tehát mint elhangzott az államtitkár úr részéről, hogy 2014ben valahol 1314 milliárd hiánya volt, ki nem fizetett számlamennyisége volt a felsőoktatási intézményeknek, és akkor valahol 60 milliárd forint környéki számlaösszeggel rendelkeztek; ma 3 milliárd, nagyjából 300 milliárd forintos kincstári szám lán kezelt összegekkel. Ez a pénz ott van, ez a felsőoktatási intézményeké, ezt nekik kell egyébként a különböző ügyeikre fordítani. Tehát én azt gondolom, az, hogy ez láthatóvá vált, ez egy fontos dolog. Ami a kancelláriarendszernek egyébként, én azt gon dolom, inkább a jelentősége, és egy sor dolgot ez tett lehetővé, hogy megértettük azt, hogyan működnek a felsőoktatási intézményeink, amit korábban nem értettünk. Egyszerűen megértettük azt, hogy mi mennyibe kerül, megértettük, hogy milyen folyamatai vanna k. Ennek azért van jelentősége, mert egyébként Hiller képviselő úr szerintem jól ismeri a felsőoktatási stratégiának mind a 2014es, mind a 2016os változatát, abban pontosan az szerepel, hogy hogyan lehet ezt a felsőoktatási intézményrendszert továbbfejle szteni. Anélkül, hogy tudnánk azt egyébként, hogy ez hogyan működik, és ez a kancellároknak tulajdonítható, anélkül minden ilyen típusú dolog csak rizikót jelent. Én azt gondolom, hogy ma tudjuk ezt. Erre a későbbiekben bármit tudunk építeni. Tehát a kance lláriarendszerrel majd még sok minden történik, nem hasonlítanám össze egyébként azzal a kancellári funkcióval, amiről beszélünk, de erre majd visszatérek. A digitális oktatás kérdése: itt csak annyi történt, hogy megteremtettük annak a törvényi lehetőség ét, hogy a digitális oktatás egyébként egy normál oktatási formát jelentsen. Ma is használunk egyébként nagyon sokfajta digitális platformot, blended learning, az MOOCmegoldások, ezek a magyar felsőoktatás rendszerében is egyébként erőteljesen ismertek eg yébként, csak ezeknek nem voltak meg a jogszabályi feltételei. Itt arról van szó, hogy megteremtjük annak a lehetőségét, hogy ilyen módon tudjunk tanítani felsőoktatási intézményben, köznevelési intézményben, illetve szakképzési intézményben is. Az pedig, hogy a digitális oktatás feltételrendszere hogyan alakult, én azt gondolom, hogy a tisztelt képviselő hölgyek, urak ezt pontosan ismerhetik. A „Digitális jólét” program, ezen belül a digitális oktatási stratégia nagyon pontosan leírja azt, hogy mi történik ma a magyar oktatási rendszer minden elemében, illetve mennyi forrást fordítunk arra, hogy akár az iskolákban a számítástechnikai ellátottság, akár a tanárok képzettsége, akár az iskolában a hálózat sávszélessége, akár az iskolán belüli wifi létrehozása m egtörténjen. Tehát én azt gondolom, abban egyetértünk, hogy ebben mindenképpen jó irányba haladunk. Ami a szakképzési ügyet illeti, Hiller képviselő úr vetette fel, hogy miről is szól ez a dolog. Azt hiszem, öntől származik az a mondás, hogy úgy néz ki, mi nt egy liba, úgy gágog, mint egy liba, és úgy repül, mint egy liba, az valószínűleg liba is, tehát itt erről van szó. Ez a kancellár egy olyan menedzserszemléletű szakmai vezető, aki a szakképzési centrum főigazgatója mellett ellátja ezeket a funkciókat. C sak hogy értsük, hogy miről beszélünk, szeretném mindenkinek felhívni a figyelmét, hogy a szakképzési centrum maga az iskola. Itt van különbség a köznevelési intézményrendszer egyéb elemeitől, tehát a Klebelsbergközpontoknál nem az iskola a központ, az eg y középirányító, fenntartói funkciókkal. A szakképzési centrum maga az iskola, ennek a vezetője egy ebben jártas ember kell legyen. Ilyen módon aztán, miután itt azért 2025 milliárd forint költségvetéssel rendelkező szakképzési centrumokról beszélünk, ezé rt tartottuk azt szükségesnek, hogy mellette támogatásként megjelenjen egy második vezető, aki bizonyos ügyeket elvisz. Én azt gondolom, hogy a vállalatoknál az teljesen tipikus, hogy egy intézményt a tulajdonos két vezető irányítása alá helyezi. Itt ennyi történt, tehát itt az intézmény autonómiájához semmi köze, hiszen a főigazgatót is a miniszter nevezi ki, a kancellárt is. Ez egy támogatás, egy hozzáértő
