Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC (KDNP): - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter:
1953 szakember támogatása, akinek a kiválasztása egyébként a hatályos jogszabályok alapján történik, úgy, mint ez történt egyébként a kancellárok esetében is. Nem is tudom, ki mondta, hogy a kancellárokra vonatkozó anyagokat annak idején kikérték. Mindenki megkapta azon kancellárok anyagait, akik egyébként utána kancellári megbízást kaptak. Akik meg nem kapta k, azokat nem tudtuk kiadni, mert az ő személyiségi jogukat ez erőteljesen sértette volna. (Szabó Szabolcs jelzésére:) Olyannyira megkapták ezt, akik kérték egyébként, hogy ez megjelent a sajtóban utána, úgyhogy képviselő úrnak felhívnám a figyelmét, hogy itt az emlékeink lehet, hogy nem teljesen azonosak. (Szabó Szabolcs: Ma is emlékszem…) Én is, tekintve, hogy tőlem kérte, és én adtam ki őket. A szakképzési rend, a szakképzés rendszerének a problémái, ugyan itt az előterjesztésben erről nem beszéltünk, it t alapvetően technikai ügyekről van szó, de ha már a német szakképzési rendszer kialakulását vette itt a képviselő úr példaként, ezzel nekem is vannak élményeim. Nyilvánvalóan lehet, hogy ennek persze volt egy olyan indoka, hogy sok török és egyéb más munk avállaló jelent meg Németországban, emiatt kellett átalakítani a szakképzési rendszert, de azért a német közösség elég komoly hangsúlyt fektet arra, hogy ilyen mondásokat ne tegyünk, mert ez némileg megkülönböztet másokat. Itt egyszerűen azért volt ez szük séges, mert nem volt jó a német szakképzési rendszer, nem a török meg nem a szerb, meg a jugoszláv bevándorlók miatt nem volt jó, önmagában nem volt jó. A hetvenes évek elején a német vállalatok azt mondták, hogy vagy a német oktatáspolitika csinál valamit a német szakképzési rendszerekkel az egyetemeken, vagy pedig ők nem tudják Németországot tovább komolyan venni. És itt jött az a megoldás, amiről képviselő úr nem beszélt ugyan, de én azt gondolom, hogy ez a német oktatási rendszernek az egyik nagyon komo ly eredménye, és egyébként ez el is terjedt, ez a duális képzés, amikor is a vállalatok nemcsak azt mondták, hogy nem jó az, ami van, hanem ha nem jó, javítsuk meg, de javítsuk meg együtt. És a vállalatok beszálltak az oktatásba, akár egyetemi szinten, aká r a szakképzés rendszerében, olyan módon, hogy azokat a diákokat a szakképzés rendszerében vagy az egyetemi hallgatókat, akik vállalták azt, hogy egyébként többet fognak majd tanulni, egyszerre tanították őket az iskolában is, megtanították őket a vállalat nál is, és amikor befejezték az adott iskolatípust, a szakképzést vagy az egyetemet, akkor rögtön hatékonyan dolgozni tudó szakemberekké váltak. (14.30) Na, ez volt egyébként az a fajta innováció a német intézményrendszerben, ami elvezetett egyébként ahh oz, hogy ma ezt a világon olyan sok helyen alkalmazzák. Magyarország, és azt gondolom, hogy itt erre büszkék lehetünk, kifejezetten jól alkalmazza a duális képzés rendszerét mind a szakképzésben, mind a felsőoktatásban. Miután mind a ketten egyetemen tanít unk, csak más témához értünk, azt gondolom, hogy jól alkalmazzuk. Ma egyébként egyharmada azoknak a szakképzésben részt vevő hallgatóknak, akik ma szakképzési intézményekben tanulnak, ez 110 ezer diákot jelent. Ők duális formában tanulnak. Ezért ők kapnak jövedelmet, kapnak egy vállalati környezetet, és egyébként mellette az iskolában egy sor dolgot megtanulnak, és kifejezetten jó kimenetelt produkálnak. A felsőoktatásban pedig több mint 2 ezer azon hallgatók száma, akik duális formában tanulnak, 2014ben í rtuk le a törvényben, ’15től kezdődött meg ez az oktatási forma. Idáig jutottunk. 600 vállalat működik együtt egyébként felsőoktatási intézményekkel a duális képzésben, és ennek van egy másik hatása is. Nemcsak az, hogy egy ilyen bonyolult képzési formát választottunk, hanem automatikusan viszony képződik a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között, ami pontosan azt jelenti, hogy hogyan tudjuk egyébként ezt a viszonyt a jövőben alakítani. Ez mind a két intézménytípusra egyébként igaz. Hiller képvise lő úr kiemelte, hogy itt távolítottuk a szakképzés rendszerét meg az egyetemeket a munkaerőpiactól. Szerintem a 2014es felsőoktatási stratégia pont az ellenkezőjéről szól, pont a közelítésről szól, pont azt szeretnénk, azt szerettük volna - és ezt tulajdo nképpen meg is valósítottuk
