Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1939 illetékes minisztériumok között egy erős egyeztetés legyen, és úgy jöjjenek be törvényjavaslatok, hogy mind a két szempontrendszer érvényesül, hogy ezekben egyetértés és egyforma szemlélet van. Most nem ez a helyzet. Kétfelé rángatják a szerencsétlen szakképzést, és kezelhetetlen ma már az a helyzet és azo k a következmények, amivel a szakképzés szétverése jár. Én nem vonom kétségbe, és a törvényjavaslatból is ezt látom, hogy miniszter úrnak komoly ambíciója van arra, hogy a szakképzés égető problémáit orvosolja. Ha ez így van, akkor arra kérem, hogy ne félm egoldásokat, ne ilyen látványos, „küldünk még egy embert oda, és akkor azok majd sokkal okosabbak lesznek, mint az eddigiek, és jobban fogják csinálni” típusú megoldásokat keressen, hanem álljanak neki, üljenek le a szakmával, nézzék meg a működő, jó nemze tközi gyakorlatokat, és kezdjék elölről ennek a szakképzési rendszernek a felépítését. Mert ha van olyan területe az oktatásnak, ahol az elmúlt 8 évben, amikor egyébként rendkívül sűrűn váltakozó felelős miniszterek, államtitkárok és főigazgatók csak kárt, káoszt és zűrzavart csináltak, az a szakképzés. (13.30) Ezt nem lehet tovább folytatni, tisztelt képviselőtársaim. Látják a munkaerőpiaci adatokat, lassan rámegy a gazdaság és rámegy az ország erre a típusú szakképzési politikára. Rakjuk ezt rendbe, csak ne ilyen látszatintézkedésekkel, hanem menjünk vissza az alapokig, mert egyébként önök is tudják, hogy ma már a munkaerőhiány, a szakképzett munkaerőhiány az, ami a legtöbb kárt okozza az egész gazdaságnak. De ezt nem lehet csak a szakképzésben elkezdeni, államtitkár úr, már a közoktatásban is nagyon sok mindent rendbe kéne rakni ahhoz, hogy ez működjön. Azt kérem önöktől, hogy ezt a részét a törvényjavaslatnak hagyják, ezzel csak újabb kárt okoznak, újabb szervezeti zűrzavart, és kezdjünk el egy érdemi sz akmai, szakpolitikai vitát arról, hogy hogy lehet megmenteni a magyar szakképzést. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, Arató Gergely képviselő úr. Most megadom a szót Hohn Krisztinának, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokána k. HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A szakképzésben is kancellárok irányítják majd az intézmény gazdálkodását e szerint a törvényjavaslat szerint. Az indoklásban olvasható, hogy a felsőoktatási intézményekben már jól működő intézmény mintájára gondolják bevezetni ezt a lépést. Vajon az egyetemek is úgy gondolják, hogy ez jól működik? Fontos kérdés, hogy mi indokolja az új szervezet kialakítását, a kancelláriarendszert. A sz akképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által kinevezett főigazgatók és szakmai vezetők nem látták el megfelelően a feladataikat? A szakképzési centrumok főigazgatóinak jogköre olvasatunk szerint jelentős mértékben csorbul, csakúgy, mint a helyet teseké, utóbbiak elveszítik magasabb vezetői beosztásukat. Az átalakítás, a kancelláriarendszer az egyetemekhez hasonlóan korlátozza a szakképzési centrumok autonómiáját, jogköröket von el a főigazgatóktól. A kancellár új szervezeti és működési szabályzat ot készít. A szakképzési centrumok működéséért felelősek gyakorolják a szakképzési centrumot megillető tulajdonosi jogokat azon gazdasági társaságokban, ahol a szakképzési centrumok részesedéssel rendelkeznek. Felelnek a szakképzési centrum gazdasági, pénz ügyi, kontrolling, számviteli, munkaügyi, jogi, igazgatási, informatikai tevékenységéért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszakilétesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési ügyeket is. Ma gyarán, lesz egy kancellár, aki fölött elsősorban a miniszter áll, és lesz egy első számú felelős vezetőnek kinevezett főigazgató, aki viszont szinte semmit sem tehet a kancellár nélkül. Kik lehetnek a kancellárok? Kancellári kinevezést az kaphat, aki közn evelési intézményben, felsőoktatási intézményben, gazdasági társaságban, központi vagy területi közigazgatásban szerzett
