Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
1940 legalább hároméves vezetői gyakorlattal és felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Óvodavezető, iskolaigazgató esetében szükséges az ötéve s gyakorlat és a szakvizsga. Miért nincs szakirányú végzettséghez kötve a kancellárok kinevezése, és miért elegendő csupán három év vezetői gyakorlat? Felvetődik a kérdés, hogy történte egyeztetés a szakszervezetekkel, szakmai szervezetekkel a törvénymódo sítás előkészítése során. Tudomásunk szerint nem. Milyen szakmai, gazdasági eredményei lehetnek a 2019. január 1jével történő átalakításnak? Miért olyan sürgős az intézkedés, hogy tanév közben már meg kell kezdeni az átszervezést? A másik fő módosítás a k utatásfejlesztés keretében az egyes kutatóhelyeken létrejött szellemi alkotások tulajdonjogával kapcsolatos. Itt lényegében visszaállítanák a 2014 előtti szabályozást, vagyis kivonnák ezt a nemzeti vagyon köréből és a nemzeti vagyonról szóló törvény hatál ya alól, és az egyes kutatóhelyek mint önálló központi költségvetési szervek tulajdonába adnák. Ezt önök azzal indokolják, hogy a jelenlegi rendszerben, főleg a nemzeti vagyonra vonatkozó szigorú szabályozás miatt, az egyes szellemi alkotások üzleti haszno sítása, piacra jutása szinte lehetetlen. Aggályosnak tartjuk a nem átlátható szervezetek beengedését a közfinanszírozású kutatóhelyeken létrehozott szellemi termékek hasznosításába. Köszönöm a szót. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, ké pviselő asszony. Végül megadom a szót Mellár Tamás képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Minisz ter Úr! A három rész közül az elsővel kapcsolatban semmi kifogásom nincsen, én magam is azt gondolom, hogy támogatható a tudományos alkotói járadék bevezetése. A másodikkal kapcsolatosan pedig nem szeretnék ismétlésekbe bocsátkozni. Általánosságban én is a zt gondolom, hogy ez a szakképzési kérdés bizony nagyonnagyon problematikus, és a kancellári rendszer bevezetése ugyancsak komoly problémákat vet fel. Egyébként komoly problémákat vetett fel az egyetemeknél is, szóval nem nagyon tudom értelmezni azt, amit Nacsa képviselőtársam a korábbiakban mondott, hogy tulajdonképpen a kancellári rendszernek az a lényege és az a legfontosabb eredménye, hogy csökkent az egyetemek adóssága, és hogy nagyobb a költségvetési fegyelem, hiszen ezt egyébként meg lehetett volna oldani akár úgy is, hogy az egyetemi rektorokat sokkal inkább szankcionáljuk azzal, ha ők túlköltekezésbe esnek. Gondolom, erre minden lehetőség meg lett volna, és akkor nem lett volna az a faramuci helyzet, az a kettős hatalmi rendszer, amit mi mindennap érzünk a bőrünkön, hogy a kancellár, mivel neki egy magas kinevezési jogosítványa van, próbálja megmondani azt, hogy az adott költségvetési keretekbe milyen programok férjenek be, miközben egyébként vannak olyan egyetemek, ahol nem tudományos minősítéssel rendelkező kancellárok vannak. Tehát tudományos kérdésekben akar döntést hozni és próbál döntéseket hozni egy kancellár, akinek ez nincs is meg, merthogy nincs meg a megfelelő képzettsége. A harmadik dolog pedig ez a fejlesztő állammal, a tudományos kutatá sok fejlesztésével kapcsolatos kérdés. Én elég sokat gondolkodtam, hogy az itt lévő módosításoknak tulajdonképpen mi az indoka, mi a létjogosultsága, ha a központi költségvetésből megvalósuló innovációk, amelyek az egyetemeknél megvalósulnak, azoknak a jog a, tehát a szellemi alkotások tulajdonjoga most az egyetemé lesz, és nem az államé. Na de hát az egyetem is állami egyetem, tehát azt gondoltam, hogy ennek olyan nagy jelentősége nincs. Aztán elkezdtem összerakni valamit a fejemben, és jó, hogy a miniszter úr itt van, és meg fog engem nyugtatni, hogy én biztos rémeket látok, mert bennem egy olyan kép merült fel, hogy mintha egy olyan mesterterv lenne, hogy a Magyar Tudományos Akadémiától a tudományos kutatói hálózatot a kormány elveszi, elviszi, berakja az egyetemekre, az egyetemekhez, majd az egyetemeknél végzik ezt a kutatómunkát, és akkor ennek a kutatómunkának az eredményei, a szellemi termékei azok az egyetemé lesznek tulajdonjogilag, majd ezeket az egyetemeket pedig alapítványi formában szépen ki fogjá k szervezni az állami körből, amiből
