Országgyűlési Napló - 2018. évi őszi ülésszak
2018. november 13. kedd - 39. szám - Egyes kutatás-fejlesztéssel, valamint szakképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről
1934 l: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Elhangzott, hogy a most előttünk fekvő törvényjavaslat három tartalmi részre osztható, és a három részről én is szeretnék egy kicsit külön beszélni. Az első: szerintem egy fontos adós ságunkat is törlesztjük - lehet így is fogalmazni , hogy a 65. életévüket is betöltött Széchenyidíjas tudósok is havi rendszeres juttatást kapnának a törvényjavaslat értelmében, nyilvánvalóan a tudományos munkájuk megbecsüléseként. Ezt az MTA, a Tudomány os Akadémia fogja végrehajtani, és az ezzel kapcsolatos forrás is rendelkezésre fog állni a Tudományos Akadémia költségvetésében. A második: azt gondoljuk és az a mi véleményünk, hogy a jó szakképzési rendszer a versenyképesség alapvető feltétele, és erősí theti az adott ország tőkevonzó képességét, és ha körbenézünk, azt látjuk, hogy a világon egyre több országban ismerik fel, hogy a tudást az oktatás és a kutatásfejlesztés révén kell bevinni a gazdaságba. Nyilván egy fontos hátrá nyt kellett leküzdenünk a kommunizmustól, szocializmustól nem szenvedett országokkal szemben a szakképzés területén is, de azt látjuk, hogy a keletközépeurópai országok közül Magyarország élen jár a szakképzés fontosságának felismerésében és a rendszerá talakításban. Korábban már megtörtént a hazai jogszabályi környezet átalakítása, most a fokozatos bevezetésen van a hangsúly, és ez a magyar gazdaságnak is egy versenyelőnyt jelenthet a régiós versenytársakkal szemben. Most is ennek egy lépését láthatjuk a z előttünk fekvő javaslatban. Számunkra kiemelt cél, hogy a kutatásfejlesztést és az innovációt összekössük valósan és a mindennapokban is a gazdasággal. Itt jegyezném meg, hogy Brenner képviselőtársam azt mondta, hogy a kancelláriarendszer nem ördögtől való. Hát persze, hogy nem, mi vezettük be, úgyhogy hogy lenne ördögtől való a kancelláriarendszer. (Derültség. - Arató Gergely: Nem egy nagy különbség azért!) De engedjék meg, itt szeretnék gratulálni azoknak a magyar fiataloknak, akik az elmúlt pár évbe n sorozatosan és egyre többen vesznek részt és érnek el komoly eredményeket világszínvonalú szakmunkásversenyeken. Innen is gratulálunk azoknak a szép eredményt elérő magyar, szakképzésben is részt vevő fiataloknak, akik ezeket a nemes és szép eredményeket elérték. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításának gerincét a kancelláriarendszer szakképzési centrumokban történő bevezetése alkotja a felsőoktatási intézményrendszerben már jól működő intézményrendszer formájában vagy mintájára. A z intézmények felelős, átlátható és professzionális gazdálkodásának biztosítása és működtetése leginkább az erre a feladatra kiválasztott, felkészült és a szakképzési területért felelős miniszter által kinevezett kancellárokon keresztül valósítható meg. A kancelláriarendszer véleményünk szerint garanciát biztosít a közpénzekkel való felelős, hatékony és elszámoltatható gazdálkodás megvalósítására. Emellett a törvénymódosítás szélesebb körben is lehetővé teszi a felsőoktatási intézmény által fenntartott sza kképző iskolák számára az államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzésben való részvételt, és lehetőséget biztosít a szakképzési centrumnak, valamint a felsőoktatási intézményeknek a tervezett ágazati képzőközpontokkal történő együttműködés keretében az azokban való részesedésszerzésre. Bevezeti a tanulók digitális kompetenciáinak fejlesztését elősegítő zárt rendszerű elektronikus távoktatást, illetve zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsmentrendszer lehetőségét. Azt gondoljuk, hogy a digitális írá studatlanság a mai világban már egyértelműen versenyhátrány, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a digitális kompetenciák folyamatos és fejlődő oktatására. A harmadik módosítást egy nagyon fontos módosításnak tartjuk az elmúlt években is, és egy nagy eredmé nynek tartjuk azt, hogy miután sikerült stabilizálni az egyetemek helyzetét, rendbe tenni a finanszírozást, az adósságot lecsökkenteni, ez nyilvánvalóan a kancellárrendszernek köszönhető. Tehát miután sokkal jobb helyzetben vannak a felsőoktatási intézmény ek és kutatóhelyek, teljesen
