Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. július 3. kedd - 17. szám - Az állami vagyongazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
989 kormánypárt negyedik ciklusának kezdetekor állami cégek élére tulajdonosijoggyakorlók eg yedi kijelölésére, aki nem a miniszter? Nem felelnek meg a miniszterek erre a feladatra? Mi lehet a gazdasági szükségesség és az időzítés oka? Azt, hogy milyen hirtelen szükséghelyzet miatt kell most módosítani az állami vagyon használatát szabályozó két t örvényt, amelyből az egyik kétharmados, a törvényjavaslat indoklásából sajnos nem tudjuk meg. Így találgatnunk kell. Lázár János 2015 októberében a Mezőgazdasági bizottság ülésén az állami földek privatizációja kapcsán a következőket mondta: eladtuk az öss zes mezőgazdasági cégünket, rég túl vagyunk a gazdálkodáson. Nem csinálja a magyar állam. Miért? Mert nem tudott gazdálkodni. Mert szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket. Kinek kell ez a világ? Ha ez így van, márpedig a korábbi kancelláriaminiszter tudását nincs okunk kétségbe vonni, akkor az állami cégek menedzsmentjét nagyon is indokolt közelről figyelni, hogy jól gazdálkodjanak a rájuk bízott közvagyonnal, és szóba se kerülhessen a hanyag kezelés. Akkor vajon miért van szüksé g a megvédendő állami cégek élére egyedileg kijelölt tulajdonosijoggyakorlókat állítani? A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. honlapján az alábbi mondat olvasható: az állami vagyon megóvása, az állattenyésztés és a növénytermesztés egyes ágaihoz kötő dő képzési feladatok összehangolt végrehajtása, a történelmi magyar lófajták génállományának megőrzése, a lovas turizmus fejlesztése, valamint Mezőhegyes és térsége foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében megszületett a Nemzeti Ménesbirtok és Tangaz daság Zrt. Az állami vagyon megóvása szerepel tehát az első helyen, a T/709. számú, az állami vagyongazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló módosítás azonban félő, hogy nem ezt a célt szolgálja. További aggodalmaink is vannak a módosí tással kapcsolatban. Van egy olyan állami cég, amelyre kiemelt kormányzati figyelem irányult az elmúlt években, a módosításban érintett mezőhegyesi Ménesbirtok. Mezőhegyespuszta területén ménesintézetet hoztak létre II. József által 1784 decemberében, csak és kizárólag az osztrák örökösödési háborúban elpusztult lovak pótlása, a lóállomány növelése céljából. Manapság a gazdasághoz 8 ezer hektárnyi kiváló minőségű termőföld, óriási mezőgazdaságigéppark, remek genetikájú lóállomány, eredeti formájában fennma radt 230 éves műemléképületek tartoznak, és a cég nem mellesleg mintegy 450 embernek biztosít munkát. A céget, noha a mérlegadatok alapján nem szorult volna állami segítségre, mégis megvette a Fideszkormány, és azóta milliárdokat költött rá. Farkas Sándor , a mezőhegyesi állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos idén januárban elmondta, hogy a társaság vagyona 19,5 milliárd forinttal nőtt. A Figyelő című lap az újraállamosítás idején megszólaltatta a nagygazdaság egyik partn erét is, aki elmondta, hogy a cég magántulajdonban is nyereséges. (12.30) Óriási agrártámogatásokat élvezett a Mezőhegyesi Ménesbirtok magáncégként is, volt miből fejleszteniük. A cégadatok szerint még az előtt, hogy az állam megvásárolta volna, jól alak ult az árbevétel és a nyereség is. A saját tőke megduplázódott. Az LMP a nemzeti vagyon megóvására egy olyan törvényjavaslatot is készített, amelynek célja a közpénzzel feltőkésített társaság köztulajdonban tartása volt. A 2016 decemberében benyújtott T/13 327. számú, egyes törvényeknek a mintagazdaságokhoz rendelt vagyon védelmében szükséges módosításáról című javaslattal az volt a szándék, hogy a visszaállamosított Mezőhegyesi Ménesbirtokot kezelő Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság 100 százalékos állami tu lajdonrészét ne csak egy egyszerű többséggel elfogadott külön törvény, hanem a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvényi szabályozás is minősítse forgalomképtelenné. A ménesbirtokot a külön törvényben szabályozott állami vagyoni elemek közé sorolja a nem zet vagyonról szóló törvény. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló speciális törvény pedig külön is kiemeli, hogy a ménesbirtok részvényeinek 100 százaléka az állam tulajdonában van, a részvények elidegenítése, megterhelése, biztosítékul adása semm is.
