Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
82 Az indítvány mindezen túl érinti a XXII. cikket, amelyben rögzítésre kerül, hogy tilos az életvitelszerűen közterületen tartózkodás, tehát a közterület védelme, illetve a városi élet megfelelő feltételeinek a me gteremtése a törvényalkotó célja. A feltételeket pedig mind a kormány, mind az önkormányzatok számos eszközzel biztosítják. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat jól szolgálja majd a jövőben a magyar nemzet szuverenitását, erősíteni fogja az önazonosságunkat, és biztosítja azt, hogy ezekhez a feltételekhez kapcsolódóan megteremtsük a helyi népesség és az állami struktúránk védelmét. Kérem, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm szépen, k épviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Völner Pál államtitkár urat mint előterjesztőt, hogy a vita e szakaszában kíváne szólni. (Dr. Völner Pál: Nem.) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Most képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Elsőként megkérdezem Herczeg Tamás képviselő urat, hogy kíváne most ismételten felszólalni mint előre bejelentett felszólaló . (Herczeg Tamás: Köszönöm, nem.) Mivel a bizottsági álláspont és az ön álláspontja egybeesik, így a vita e szakaszában nem kíván ismételten felszólalni, ha jól érzékeltem. Megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja részéről. Öné a szó, képviselő úr. ARATÓ GERGELY (DK) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Sajnálatos módon nem tudtuk osztani a Törvényalkotási bizottság többségének azt az álláspontját, hogy ez egy házszabályszerű javaslat lenne, önök ugyanis gyakorlati lag egy komplett nyolcadik alkotmánymódosítást csempésztek bele a hetedik alkotmánymódosításba úgy, hogy a Törvényalkotási bizottság előző nap délután ismerkedhetett meg ezzel a javaslattal. Ennek a javaslatnak teljesen nyilvánvaló módon kizárólag az volt a célja, hogy önöknek ne kelljen az általános vitában, majd a szakbizottságokban megméretni ezeket a javaslatokat, hanem egy kellemes, családias jellegű éjszakai vitában lehessen erről csak az Országgyűlés plénuma előtt beszélgetni, ahogy csak egy képvisel ő és államtitkár úr vesz részt a vitában, mutatva azt, hogy mennyire szívügye a Fidesznek ez a módosítás akkor, ha nem politikai termékről van szó. Ez a javaslat tehát először is nem felel meg a házszabálynak, nem felel meg a parlamentáris demokrácia követ elményeinek. Ha lenne Magyarországon alkotmányosság, lenne Magyarországon parlamenti demokrácia, és lenne ezt védő Alkotmánybíróság, akkor ez a javaslat formai okokból is elbukna pillanatokon belül. Van persze tartalmi probléma is. Önök egy olyan kötelezet tséget állapítanak meg az állami szervek felé, tudniillik a keresztény kultúra védelmét, aminek azok nem tudnak megfelelni. Hiszen, mint azt nagyon bölcsen mondta egyik fideszes képviselőtársunk a bizottság ülésén, először definiálni kellene azt, hogy pont osan mi is az a keresztény kultúra, mi is az, amit az állami szerveknek védelmezniük kell, mit jelent pontosan ez a fogalom. Tisztelt képviselőtársaim, itt az Alaptörvényről beszélgetünk és nem egy politikai nyilatkozatról, nem a Fidesz kongresszusi kiáltv ányáról vagy nem egy miniszterelnöki péntek reggeli nyilatkozatról. Itt a szavaknak jelentése kell hogy legyen, mégpedig jogi értelemben is jelentése kell legyen. Amikor önök kötelmeket állapítanak meg, azok mögött nincs semmilyen érdemi jogi tartalom, sem a nemzetközi jogban, sem a magyar jogban. Ugyanakkor viszont ez a fajta módosítás megnyitja az utat egy nagyon veszélyes irányba. Megnyitja az utat abba az irányba, amikor az állami szerveknek nem a törvényesség védelme, nem az írott és megismerhető jogsz abályok betartatása a dolga, hanem annak a védelme, amit önök keresztény kultúrának gondolnak. Ez a fajta gondolkodásmód éppen ellentétes az európai kultúrával, ellentétes azzal, amire önök napirend előtt is hivatkoztak, hiszen az európai kultúra immár évs zázadok óta a jog uralmáról szól a vallás fölött.
