Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 18. hétfő - 9. szám - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - BŐSZ ANETT (független):
83 Évszázadok óta arról szól, hogy a megismerhető jogszabályok rendezik be a társadalmunkat, és nem valakinek a világnézete, akár a többségnek, akár a kisebbségnek a világnézete. Magyarországon a kereszténység esetében egyébként éppen a kisebbségé, mert Magyarországon csak a lakosság kisebbsége hívő keresztény. (18.00) De ez tulajdonképpen mindegy is. A lényeg az, hogy az az irány, amelyik irányba önök ezzel a módosítással elindulnak, az egyházi államok, a va llási fundamentalizmus útja, az Iszlám Államnak és Iránnak az útja, az az út, amelyik egyébként valóban fenyegeti ezt az európai kultúrát. Önök az európai kultúrát támadják, amikor a vallásból jogforrást csinálnak. És hogy mennyire nem gondolják komolyan e zt, mutatja az, amit az alaptörvénymódosítás másik pontjában tesznek meg. Mert önök nem megszüntetik a hajléktalanságot rendeleti úton. Bárcsak ilyen egyszerű lenne! Bárcsak elég lenne beleírni az Alaptörvénybe azt, hogy nincsenek többé hajléktalanok! Önö k nem ezt teszik. Önök büntetni rendelik a hajléktalanságot. Önök nem megoldást keresnek a hajléktalan emberek problémáira, nem is megelőzni akarják, mint azt láthattuk a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdésekhez való hozzáállásukból. Önök bizony csak azt írják bele az Alaptörvénybe, hogy aki az utcán él életvitelszerűen, azt meg lehet büntetni. Erre teremtenek lehetőséget. Ez pedig nem old meg semmit, de ezt önök nagyon jól tudják. Hiszen ha jól emlékszem, 2012ben a szabálysértési törvénybe, majd az Alko tmánybírósággal való csörte után 2013ban az Alaptörvénybe is beírták a közterületen való tartózkodás büntethetőségét. Ma léteznek olyan jogszabályok, amelyek alapján el lehet járni ezekben az ügyekben. Van fővárosi rendelet, vannak kerületi rendeletek, ön kormányzati rendeletek, van szabálysértési törvény, ami ezt lehetővé teszi. És mi a valóság? A valóság az, hogy évek óta nem indult már ilyen eljárás, egyetlen hónap volt, amikor a százat meghaladta az ilyen eljárások száma; fognak csodálkozni: 2014ben, a z önkormányzati választások idején. Önök tehát egy olyan szabálynak nyitnak most utat az Alaptörvényben, ami nem hatékony, nem segít a közterületeket megvédeni, nem segít a hajléktalan emberek problémáit megoldani, nem segít semmit, csak kampányolni lehet vele. Ennek pedig nincsen semmi értelme. Végül szeretném megerősíteni, hogy önök minden olyan módosító javaslatot elutasítottak az Alaptörvény vitája kapcsán, amelyik enyhítette volna azokat a nyilvánvaló jogsértéseket, nyilvánvaló alapjogsértéseket, amely eket ez az alaptörvénymódosítás tartalmaz, és amelyek enyhítették volna a bírósági rendszer megszállását, a bíróságok függetlenségének megszüntetését. Ez a javaslat eleve alkalmatlan volt arra, hogy egy demokratikus ország Alaptörvényébe bekerüljön, és ez en a módosítások semmit sem segítettek, csak rontottak a helyzeten. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Bősz Anett képviselő úr… - képviselő asszony, független képviselő. Elnézését kérem a nyelvbotlásért. Közben megköszönöm együttműködésüket, az ülés vezetését átadom Sneider alelnök úrnak. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) BŐSZ ANETT (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ti sztelt Ház! Amennyiben önök, kedves kormánypárti képviselő urak és hölgyek, a keresztény értékek védelmét Alaptörvénybe kívánják iktatni, fel szeretném hívni a figyelmüket, hogy a kormányzati működésük ezentúl Alaptörvénybe ütközik majd. Hogyan fér bele a keresztény értékek közé a kormányzati gyűlöletkampány? Hogyan fér bele a keresztény értékek közé, hogy önök ember és ember között különbséget tesznek?
