Országgyűlési Napló - 2018. évi nyári rendkívüli ülésszak
2018. június 29. péntek - 15. szám - Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
773 Tekintettel arra, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvény 2017. decemberi módosítását követően már nemcsak a 100 százalékban, ha nem a legalább 75 százalékban nemzetiségi oktatásnevelésben részesülő gyermekek nemzetiségi intézményei is átvehetők, úgy számolunk, hogy 2020ig a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott nemzetiségi intézményekben a nemzetiségi oktatásnevelésben ré szesülő fiatalok száma meg fogja haladni a 20 ezer főt. Az ő hosszú távon fenntartható, színvonalas oktatásnevelésükhöz elengedhetetlenül szükséges infrastruktúra biztosítását szolgálja az igényelt beruházási és felújítási pályázati önrész. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Végül engedjék meg, hogy a központi költségvetéssel kapcsolatos hozzászólásomat egy külön kéréssel zárjam. Az elmúlt parlamenti ciklus nemzetiségi szempontból legfontosabb eredményének tartom, hogy mi, a parlamentben zöldfülű, kezdő, sza vazati joggal nem rendelkező nemzetiségi parlamenti szószólók következetes és tisztességes munkával el tudtuk érni azt, hogy a magyar parlament minden frakciója és minden képviselője a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által beterjesztett törvényjavasl atokat kivéve a napi politikai csatározásokból mindig egyhangúlag szavazta meg. Tisztelettel kérem önöket, hogy a magyar parlament elmúlt négy évben kialakult ezen gyakorlatát tegyék szokásjoggá, és kövessék az előttünk álló négy évben is. Mi a Magyarorszá gi nemzetiségek bizottsága részéről a módosító javaslataink előkészítése, politikai és szakmai egyeztetése során mindent el fogunk követni azért, hogy a magunk részéről az ehhez szükséges előkészítést és feltételeket megteremtsük és biztosítsuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. Danke fürIhreAufmerksamkeit! (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Ritter Imre német nemzetiségi képviselő úr felszólalását. Most megadom a szót soron kívül György László államtitkár úrnak. GYÖRGY LÁSZLÓ innovációs és technológiai minisztériumi állam titkár : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Amikor az életminőség, a bérek, a nélkülözés kérdéseiről beszélgetünk a költségvetés megtárgyalása kapcsán, akkor mindig segítségünkre lehetnek a tények, és a tényekre hivatkozva ezeket a kérdéseket könnyen helyre tudjuk tenni. Ha megnézzük azt, hogy hogyan alakultak a nettó reálkeresetek, vagyis a vásárlóerőt is számító statisztikák szerinti kereseteink, azok a nettó keresetek, amelyeket a munkavállalók valóban a zsebükben vagy a bankszámlájukon érezhetnek, akkor, ha hoss zú időtávot tekintünk, 1970 és 2010 között összesen 28 százalékkal növekedtek a nettó keresetek vásárlóértékükön. 2010 és 2018 között a családi adókedvezményekkel is számítva 36 százalékkal, azok nélkül 28 százalékkal növekedtek a nettó keresetek vásárlóér tékükön. Ha a minimálbért nézzük, akkor 2002 és 2010 között reálértelemben a minimálbér összesen 8 százalékkal nőtt, a vásárlóereje 8 százalékkal nőtt a minimálbérnek, 2010 és 2018 között pedig 30 százalékkal. Ha egy kétgyermekes, minimálbéren élő család jövedelmi helyzetét nézzük vásárlóértéken, akkor az 80 százalékkal javult. Ez a hozzászólásom vonatkozna a bérekre. Amennyiben a nélkülözésben élők számát tekintjük, akkor azt látjuk, hogy 2013 és 2017 között több mint 1 millió 300 ezer fővel csökk ent a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma az Eurostat statisztikái szerint, és ma Magyarországon 371 ezer fővel kevesebben élnek súlyos anyagi nélkülözésben, mint a valaha mért legjobb évben, 2007ben, a válság kitörése előtt. Természetesen egy nélkülöz ő is pont eggyel több annál, mint amennyit elfogadhatónak tartunk, de szeretném felhívni ezekre a tendenciákra a figyelmet. Ráadásul mindezzel összefüggésben arra is, hogy 2002 és 2010 között 30 százalékkal nőtt az államadósság, és úgy sikerült a minimálbé rt vásárlóértéken 8 százalékkal növelni abban az időszakban, ezzel szemben most folyamatosan csökken az államadósság, és 2019 lesz a nyolcadik olyan év egyhuzamban, amikor a bűvös maastrichti kritérium, tehát a 3 százalékos hiánycél alatt marad a magyar kö ltségvetés, a magyar államháztartás hiánya. Szeretném arra is fölhívni a figyelmet, hogy a 2012t megelőző húsz évben egyetlenegyszer
